Bevezethetik az amerikai dollárt a világ egyik legnagyobb országában?

2019.09.16. 17:00

Az elmúlt napokban, hetekben ismét a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került Argentína: az ország pénzpiacain végbemenő folyamatok már-már a két évtizeddel ezelőtti súlyos pénzügyi és gazdasági összeomlás időszakát idézik. Az augusztusban lezajlott köztársasági elnöki előválasztáson olyan eredmény született, ami felboríthatja az eddigi politikai erőviszonyokat, egyúttal elemzők a korábbi, elhibázott gazdaságpolitika visszatérésére figyelmeztetnek. Azóta a dél-amerikai országban felgyorsultak az események, és a piacok hol így, hol úgy reagálnak az újabb és újabb fejleményekre. Létezik olyan elképzelés, amely szerint az államcsődöt az amerikai dollár bevezetésével lehetne elkerülni.

A dél-amerikai állam elemzők szerint most ismét egy újabb államcsőddel szembesül, ami az ország két évszázados történetében már a kilencedik alkalom lenne. Az ilyen folyamatok többek között a nemzeti fizetőeszköz leértékelődésével járnak, így az állampolgárok elvesztik megtakarításaik jókora hányadát.

Jöhet a zöldhasú?

A kérdés az, hogyan lehetne megállítani Argentínában a gazdasági krízisek hosszú ideje tartó körforgását. 

Van olyan javaslat, amely szerint a nemzeti fizetőeszközt, a pesót fel kellene váltani a dollárral.  A jelenlegi ellenzéki oldal ezt élesen ellenzi, emellett kétséges, hogy az ország alkotmánya egyáltalán lehetővé teszi-e a "dollarizációt". Másfelől azonban elképzelhető, hogy a törvényhozás többségével a háta mögött Mauricio Macri államelnök hivatali idejében még végre tudná hajtani az új valutára való átállást. 

Ez a lehetőség első ránézésre meglehetősen furcsán hat, ám egyáltalán nem példa nélküli. A Figyelő elemzése ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy Panama például 1904 óta használja az USA devizáját, Salvador és Ecuador pedig 2000-ben vezette be a zöldhasút. Salvadorban és Panamában a latin-amerikai térség legalacsonyabb kamatszintje alakult ki, Ecuadorban pedig száz esztendeje nem látott árstabilitás köszöntött be. Argentínában is egyre többen vélik úgy, hogy a dollárra való átállás megszakíthatná az államcsődök, az infláció és a lakosság elszegényedésének ördögi körét.

A múlt héten egyébként a befektetők a tőzsdén kedvezően fogadták az argentin kormánynak azt a döntését, amellyel 

felhatalmazta a latin-amerikai állam központi bankját a devizavásárlás korlátozására a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának védelmében. A Buenos Aires-i börze irányadó indexe a bejelentés hírére jelentős emelkedésnek indult. Igaz, még így is mintegy 15 százalékkal áll alacsonyabban, mint egy évvel ezelőtt.

Mauricio Macri argentin államfő (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 tavaly novemberi csúcstalálkozóján Buenos AiresbenForrás: MTI/EPA-EFE/Andres Ballesteros

A Mauricio Macri elnök által aláírt jogszabály az ország fizetőképességének fenntartása érdekében a nagyobb exportvállatokat arra kötelezi, hogy Argentínában váltsák be devizatartalékaikat, s emellett mostantól ki kell kérniük a központi bank engedélyét, ha devizát akarnak vásárolni, illetve külföldi átutalásokat szándékoznak végezni. A korlátozások a magánszemélyeket is érintik: számukra havi tízezer dollárban maximálták a devizavásárlást. A rendelet hatálya december 31-éig tart.

Súlyos vereség az előválasztáson

Korábban valóságos földindulást idézett elő, hogy az októberi elnökválasztás főpróbájának tekintett augusztus 11-i előválasztáson súlyos vereséget szenvedett a liberális gazdaságpolitikát követő köztársasági elnök, Mauricio Macri, a balközép peronista jelöltjével, Alberto Fernández korábbi kormányfővel szemben.

A peso árfolyama meredek esésnek indult a választási eredményt követően, mivel a piacok attól tartottak, illetve tartanak a mai napig, hogy az ellenzéki jelölt ismét a már korábban kudarcot vallott gazdaságpolitikát hozza vissza.  A peso árfolyama, a tőzsdei árfolyamok és a kötvényárak olyan mértékű veszteséget szenvedtek el, amire a 2001-es argentin gazdasági krízis és adósságváltás óta nem volt példa. 

A súlyos választási vereséget követően Macri úgy döntött, hogy egy olyan gazdasági és közjóléti intézkedéscsomaggal próbál meg szavazatokat nyerni, amely a szegényebb néprétegek, a bérből és fizetésből élők terheinek enyhítését tűzi ki célul.

Tömegtüntetés Buenos Airesben Mauricio Macri elnök ellenForrás: AFP/Alejandro Santa Cruz

Bejelentették, hogy a személyi jövedelemadó alsó sávhatárát 20 százalékkal emelik meg, ami kétmillió dolgozó esetében jelentheti a nettó jövedelem növekedését havi kétezer pesóval (34 dollár). Az argentin kormány emellett, az idén már másodszor, megemeli a bérminimumot. A munkanélküliek pedig gyermekenként havi ezer peso támogatásban részesülnek, emellett 90 napra befagyasztják az üzemanyagárakat is. Az intézkedéscsomag ugyanakkor 678 millió dollárral növeli meg a költségvetés kiadásait.

Tavaly recesszióba került az argentin gazdaság

Az egyik leggazdagabb argentin családból származó Mauricio Macri 2015-ben jutott hatalomra a gazdasági liberalizáció és a növekedés beindításának az ígéretével. 2016 áprilisában - tizenöt év távollét után - sikeresen visszatért a nemzetközi tőkepiacokra Argentína annak eredményeként, hogy az új elnök engedett, és lezárta az amerikai fedezeti alapokkal a több mint egy évtizedes vitát. 

Két évvel később azonban Argentína a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kért, majd kapott több mint 57 milliárd dollár pénzügyi támogatást,  hogy kezelni tudja a nemzeti fizetőeszköz 50 százalékos leértékelődése miatt kialakult helyzetet.

Pusztító válság az ezredfordulón
Argentínában az ezredfordulón - 1998 és 2002 között - általános gazdasági válság alakult ki, és összeomlott a pénzügyi rendszer, amelynek hatásai mély nyomokat hagytak az országban, és kihatottak a későbbi történelmére is. A leszűrhető tapasztalatok ellenére az ezt követő válságok azt mutatják, hogy a világ nem tanult sokat az argentin gazdaságtörténetből, hiszen az a kormányzati politika, amely az államadósság felhalmozását nem tudja kordában tartani, olyan terheket ró a társadalomra, aminek következtében akár már kisebb krízishelyzetekben is a különböző társadalmi rétegek teljes elutasításával nézhet szembe. A nemzetközi pénzpiacok a túlzott államadósságot az állami kötvényeket sújtó kockázati felár drasztikus megemelésével büntetik (ami Argentína esetében a hitelforrások kiszáradását jelentette, és államcsődhöz vezetett), egyben az ország fizetőeszközét spekulációs támadásoknak szolgáltatják ki.
Az argentin válságnak két csúcspontja volt: az 1998–1999. évi erőteljes gazdasági visszaesés és a pénzügyi rendszer 2001–2002. évi összeomlása, amely a hivatalban lévő elnök lemondásához és az ország nagymértékű politikai egyensúlyvesztéséhez vezetett. A válság idején Argentína bruttó hazai terméke 21 százalékkal csökkent. Ennek szociális következményei rettenetesek voltak: a válság mélypontján (2002 közepén) a szegénységi arány 57 százalékra növekedett, ugyanekkor a munkanélküliség elérte a 23 százalékot. 2002-től kezdve az argentin gazdaság kezdett kilábalni a nehézségekből, 2003-tól már jelentős pozitív elmozdulás volt érzékelhető, például a gazdasági növekedés 2004-ben 8,8 százalékos volt.

Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága tavaly recesszióba süllyedt, az éves infláció továbbra is nagyon magas, 40 százalékos, a munkanélküliségi ráta pedig 10,1 százalékra rúg. Az IMF tavaszi előrejelzésében úgy becsülte, hogy idén 1,2 százalékkal csökken a dél-amerikai ország bruttó hazai terméke (GDP), de a második félévben növekedésre vált, és jövőre már 2,2 százalékkal bővül a gazdaság. 

Sajátos választási rendszer

Ha az augusztusi eredmény megismétlődik az októberi elnökválasztáson, akkor Macri ellenlábasa, Fernández már az első fordulóban győzni fog, ugyanis a törvény értelmében elegendő 45 százalék, vagy legalább 40 százalék, plusz tíz százalékpont előny a második helyezetthez képest. 

Tüntetés Buenos Airesben még 2014-ben az amerikai befektetési alapok ellen. A plakát feliratának jelentése: "Argentína vagy a keselyűk"Forrás: MTI/EPA/David Fernández

Az argentin választási rendszer sajátosságaként egyébként 2009-ben hozták létre az általános előválasztások intézményét, amelynek keretében a választópolgárok dönthetnek arról, hogy kik legyenek azok a jelöltek, akik összemérik erejüket a tényleges elnök-, illetve parlamenti választások első fordulójában. A 34 millió választópolgár 75 százaléka szavazott augusztusban, de a részvétel a törvény értelmében mindenkinek kötelező.

Az elnökválasztás első fordulóját október 27-én, szükség esetén a másodikat november 24-én tartják. Ezzel egyidejűleg választják meg a kétkamarás argentin parlament tagjait is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK