Folytatódik a közútfejlesztés hazánkban egy átfogó európai terv keretében

Továbbra is rendkívül erős a nyugatról keletre tartó tranzitforgalom az M1-M0-M5 útvonalon.

Az Európai Unió a 2007-2020-as időszakban mintegy 82 milliárd euró - több mint 26 ezer milliárd forintnyi - finanszírozást nyújt közutakra. A beruházások kedvezményezettjei elsősorban a közép- és kelet-európai tagállamok - közölte az Európai Számvevőszék az európai régiókat összekötő közutakról közzétett előzetes ellenőrzési jelentésében.

Az EU luxembourgi központú számvevőszéke arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság az 1990-es években megkezdte a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiépítését, amely közúti infrastruktúrát is tartalmaz.

A cél az, hogy 2030-ra elkészüljön a Baltikumot az Atlanti-óceánnal és Skandináviát a Földközi-tengerrel összekötő, mintegy 40 ezer kilométeren húzódó, kilenc törzshálózati folyosó.

Ezek a törzshálózat legnagyobb részét lefedő folyosók stratégiai szempontból kiemelten fontosak a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez.

2050-re a teljes hálózatnak el kellene készülnie, hogy az európai Unió minden térsége elérhetővé váljon, és összeköttetésbe kerüljön a többi régióval annak révén.

A számvevők szerint az unióban továbbra is a közút a fő szárazföldi közlekedési mód, és ez várhatóan a közeljövőben sem változik Forrás: Magyar Közút

A TEN-T hálózat hazánkat is érintő elemei:

A Helsinki folyosók és a TEN-T hálózat elemei Magyarországon

A legfontosabb jellemzői az egyes magyarországi szakaszoknak:

• a IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé, 487 km vasútvonal és 410 km közút;
• az V. folyosó a délnyugati országhatártól (Szlovénia és Horvátország felől) északkeleti irányban halad, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé - a vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km;
• a VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km;
• a X. folyosó B ága Budapestről indul, Szerbia határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.

Az Európai Unió honlapján egy interaktív térképen is láthatók a TEN folyosók.

A számvevők szerint az Unióban továbbra is a közút jelenti a fő szárazföldi közlekedési módot, mind a személy-, mind az áruszállítás területén, és ez valószínűleg a közeljövőben sem fog megváltozni. Kiemelték, az útépítés és az utakhoz való hozzáférés javítása a gazdasági növekedés ösztönzése szempontjából is lényeges.

2016-ban a közlekedési ágazat több mint 11 millió embert foglalkoztatott, ami a teljes uniós munkaerő több mint 5 százaléka.

A tagállamok és a tagállami régiók között kiépített közúthálózat - amennyiben teljesen elkészül -, lerövidítheti a személy- és áruszállítás idejét, növelheti az utak kapacitását, javíthatja a minőségüket.

Az unió egészére kiterjedő közúthálózat kiépítése azonban még nem fejeződött be.

A közép- és kelet-európai tagállamok például még nem rendelkeznek kielégítő kelet-nyugati közútkapcsolatokkal, és a közöttük levő összeköttetés sem éri el az optimális szintet.