Rosszul indul a disznó éve Kínában

kína, holdújév
Jelmezes előadók készülnek az 1636-1912 között uralkodó Csing-dinasztia áldozati szertartására a közelgő kínai holdújév ünnepe alkalmából a pekingi Titan parkban
Vágólapra másolva!
A hagyományos kínai holdnaptár szerint idén február 5-én kezdődik a holdújév, mely az állatövek szerinti jelöléssel a disznó éve lesz. Kína viszont úgy lép át az új évbe, hogy közben a sertéságazat óriási nyomás alatt próbál talpon maradni.
Vágólapra másolva!

Ázsia országaiba ezekben a napokban köszönt be a holdnaptár szerint számított új év. Van, ahol – számítási módtól függően – már február 4-én, van, ahol február 5-én lépnek át abba az ott élők.

A világ lakosságának mintegy negyede ilyenkor hatalmas ünnepségekkel és számos hagyományos eseménnyel búcsúztatja a lezáruló évet, és köszönti az újat.

Jelmezes előadók készülnek az 1636-1912 között uralkodott Csing-dinasztia áldozati szertartására a kínai holdújév ünnepe alkalmából a pekingi Titan parkban Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a holdújév beköszönte nemcsak a kontinens és azon belül Kína egyik legfontosabb kulturális, hanem egyben gazdasági eseménye is.

Ilyenkor a családon belüli ajándékozás, a családtagok meglátogatása mind olyan körülmény, amely minden évben jelentős mozgást indukál a gazdaságban, köszönhetően az emberek rekordösszegű költéseinek a kereskedelemben.

Utasok egy pekingi pályaudvarnál 2019. február 1-jén, a kínai holdújév előtt néhány nappal: ilyenkor minden évben kínaiak százmilliói kelnek útra, hogy családjuk körében töltsék el ezt a tavaszünnepet Forrás: MTI/EPA/Roman Pilipej

Most a disznó éve kezdődik az állatövi számítások szerint. A disznóhoz általában a szerencse, a változás, és a nyugtalanság fogalmai kapcsolódnak az ázsiai kultúrában. Jó éve lesz a disznó évében annak, aki odafigyel döntéseire, és megfontoltan megy bele a rá és életére váró változásokba, de könnyen nehéz helyzetben találja magát az, aki túl könnyelműen veszi az újdonságokat – tartják a disznó jegyéről.

Megvásárolható kalligráfiák száradnak a kínai holdújév alkalmából egy utcai standon Hongkongban: ilyenkor ugrásszerűen megnő a kereslet a díszes írásjelekkel papírra vetett jókívánságok iránt, amelyekkel a kínaiak előszeretettel díszítik az otthonukat Forrás: MTI/EPA/Alex Hofford

Nagyon küzd az ágazat a disznó évének elején

Bárhogy is, a kínai sertéstermelésben meglehetősen rosszul indul a disznó éve.

Ahogy a Reuters friss összeállításában bemutatja, Kína tavaly augusztus óta küzd az afrikai sertéspestis terjedésével, melyet még idén sem sikerült teljesen megfékezni. Mindez azért is különösen aggasztó, mivel Kína a világ legnagyobb sertéstartó országa, ahol az élelmezésben kulcsfontosságú szerep jut a sertéshúsnak.

Az ország sertéságazatának teljesítménye évente eléri az 1 ezer milliárd dollárt.

Az országban évente 702 millió új malacot nevelnek a rendelkezésre álló, 2017-es adatok szerint. Az állomány 40 százaléka kisgazdaságok és magángazdálkodók udvaraiban található. Ezek a telephelyek évente legfeljebb 500 vágóállatot adnak le feldolgozásra. A beszámolók szerint a sertéspestis terjedése ezeket a kistermelőket sújtja leginkább. Többségüknek nincsenek meg az eszközei, sem az anyagi fedezete, hogy védelmet teremtsen a gazdasága számára a járvány ellen.

Így a ragály jelenleg potenciálisan mintegy 280 millió haszonállatot fenyeget.

A helyszínen készült riportokban megszólaló gazdák szerint a kormány és a hivatalos szervek nem segítik az állattartókat. Az egyik legnagyobb sertéstenyésztő megye, Csangtu egyik tisztviselője ugyanakkor azt mondta, annyi pénzt fordítottak a védekezésre, hogy azzal az egész megye csődjét kockáztatják, mert a sertéspestis elleni védekezés feladatait minden más elé sorolták.

Illusztráció Forrás: Origo

Az augusztusban felbukkant fertőzés a 2019. január végi jelentések szerint már több mint 100 gazdaságot ért el. A kisebb gazdaságoknál már néhány tucat állat elvesztése is komoly gondokat okozhat a későbbiekben, de általános gyakorlat, hogy a ténylegesen fertőzött jószágoknál jóval több állatot kell levágni, hogy megállítsák a kór terjedését.

A farmgazdaságokkal foglalkozó egyik helyi elemző szerint legkorábban az év második felére állhat helyre a belföldi állattartás egyensúlya, és a most csökkenő állatállomány kívánatos mértékű gyarapítása. Mindazonáltal egészen biztosan a kínai belföldi sertéshús árának növekedésére kell számítani.

A Bloomberg az alábbi animáción mutatja be, milyen ijesztő gyorsasággal terjedt a fertőzés az elmúlt negyedéven, egészen idén január végéig, a régi kínai holdújév végéig:

A kínai sertéságazat egy része azonban más nehézségekkel is küzd. A pestis miatt eddig 900 ezer állatot kellett levágni, ám van olyan sertéstenyésztő nagyvállalat, amelynek puszta fennmaradása is kérdésessé vált pénzügyi nehézségek miatt. Az Origo ebben a cikkében mutatta be, hogy egy nagyvállalat pénz híján természetben, azaz sertéshúsból készített élelmiszerrel próbálja kifizetni hitelezőit, ám lassan ők is kifogynak az állatokból.