Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csúcson van a sertéspestis miatt kialakult válság a Távol-Keleten, ahol elsősorban Kína és Vietnám sínyli meg a kór járványos terjedését. Ahogy arról az Origo beszámolt, Kínában a drasztikus áremelkedés sem vetette vissza a disznóhús iránti keresletet, és lassan úgy tűnik, hogy már a világpiacon sincs elegendő, a kínai igényeket kiszolgáló mennyiség. Az ország különböző megoldásokat próbál találni a helyzetre, többek között óriásira hízlalt sertésekkel próbálja pótolni az alapvető fehérjeforrásnak számító disznóhúst.
Az egyik legújabb koncepciót a Peking melletti farmon élő, szó szerint kísérleti disznók jelenti. Ezekkel az állatokkal Kínának elég határozott célja van: arra készítik fel az azokat, hogy bírják az ország északi térségeire jellemző, néha szélsőségesen hideg téli időjárást, és ne alakuljon ki náluk hipotermia.
A felkészítés pedig ez esetben nem más, mint génmódosítás.
A sertéseket ugyanis egy speciális eljárással igyekeznek hidegtűrővé tenni, emellett elérni azt, hogy a betegségekkel szemben is ellenállóbbak legyenek.
Pár éve a haszonállatokkal kapcsolatos génmódosításk legfontosabb kérdése az volt, hogyan lehet húsuk még ízletesebb, és miként lehetne megoldani, hogy az állatok gyorsabban és nagyobbra nőjenek. Most, az afrikai sertéspestis globális fenyegetése idején, a kérdés az, hogyan lehet elősegíteni ezekkel a módszerekkel azt, hogy a belőlük készíthető élelmiszer biztonságosabb legyen.
A legégetőbb kérdés most a tudósok számára az, miként tegyék a malacokat egészségesebbé"
- mondja Jiangu Zhao, a Kínai Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének vezetője, aki egy húsz fős, kutatókból és géntechnikusokból álló csoportot irányít.
A biotechnológia alkalmazásának a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban azonban még a sertéspestis jelentette mostani krízisen túl is nagy jelentősége van. Az amerikai-kínai kereskedelmi feszültség - a vámháborúk érintenek számos mezőgazdasági terméket is - csak még jobban ráirányította a figyelmet Kína élelmezési gondjaira, arra, hogy egyre nagyobb kihívást jelent kielégítően és biztonságosan élelmezni az ország egymilliárd négyszáz milliós lakosságát.
Peking érdeklődése a biotechnológia alkalmazása iránt az elmúlt két évtizedben nőtt meg, és az ország általában véve is növeli az innovációra fordított pénzeket.
A 2017-es adatok szerint például kutatás-fejlesztésre Kína 445 milliárd dollárt költött, és ezzel már alig marad el az első helyen álló USA 484 milliárd dolláros ráfordításaitól.
A harmadik helyen Japán áll, ahol 155 milliárd dollárt különítettek el K+F-re tavaly előtt. Beszédes, hogy ugyanebben az évben a genetika területén megvalósuló újító kutatásokon belül a mezőgazdasági célúakra az USA nagyjából 50 millió dollárt fordított, míg Kína közel 300 millió dollárt. Peking emellett növeli a külföldi biotechnológiai cégekben való jelenlétét, a Bloomberg adatai szerint 2014-től napjainkig 25,4 milliárd dollárt költött ilyen profilú cégek felvásárlására vagy azokban tulajdonszerzésre.
Ugyan a biológiai alapú gyógyszerkészítmények és a mezőgazdasági biotechnológiák kínai piaca még messze nem éri el az USA becsült 228 milliárd dolláros piacának nagyságát, de a kínaiak növekvő jelenléte a szektorban, idén nyáron már arra késztette Washingtont, hogy vizsgálni kezdje ennek potenciális biztonsági kockázatait, illetve azt, hogy egyes amerikai cégek is nagymértékben támaszkodnak kínai újításokra.
Persze nem az USA és Kína az egyetlen ország, ahol komoly kutatások és kísérletek folynak a haszonállatokkal kapcsolatban, és igen ritka az is, hogy a tudósok munkájukat a nemzetközi tudományos közegtől teljesen elszigetelve, mások eredményeinek figyelmen kívül hagyásával folytassák. Például Skóciában, Edinburgh közelében egy tudós csapat két évtizede foglalkozik sertésgenetikával, hogy rezisztensebbé tegye az állatokat a betegségekkel szemben.
2016-ban azt jelentették, már közel járnak ahhoz, hogy megtalálják a módját, amivel genetikai védelmet adhatnának a jószágoknak az afrikai sertéspestissel szemben.
A friss jelentések szerint Kínában a kormány sertéshúskínálatot stabilizáló intézkedései hatására az elmúlt hetekben csökkenni kezdett a sertéshús ára, ami októberben kétszerese volt az egy évvel korábbinak. A kínai mezőgazdaság minisztérium számításai szerint a sertéshús átlagára kilogrammonként 40,95 jüan (5,8 dollár, 1 jüan=42,54 forint) volt a múlt héten, 3,5 százalékkal alacsonyabb a megelőző héthez képest, és ezzel már harmadik hete tart az árcsökkenés.
Kínában a sertéspestis miatt az elmúlt egy évben jelentősen csökkent a sertésállomány. Ennek hatására a sertéshús ára jelentősen nőtt, aminek komoly inflációnövelő hatása van. Az ázsiai országban októberben a fogyasztói árak 3,98 százalékkal nőttek,
amihez csaknem kétharmad részben járult hozzá a sertéshús 101,3 százalékos drágulása tavaly októberhez képest.
A kormány azzal próbálja letörni a sertéshús árát, hogy növeli a sertéstenyésztőknek nyújtott támogatásokat, felszabadítja a stratégiai fagyasztott sertéshús-tartalékokat, valamint növeli a sertéshús importját. A Bloomberg legújabb beszámolója szerint pedig, egy illetékes kínai minisztériumi tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Kína "túl van a sertéspestis nehezén", és hogy novemberben hosszú idő után, több tartományban is újra nőttek a helyi állományok egyedszámai. A jelentős kínai ráfordításokból azonban látható: az ország nem pusztán a sertéspestis kapcsán dolgozik a génbeavatkozások fejlesztésén, hanem hosszabb távon, az egész ország élelmezésére kiható tartós megoldások megtalálása miatt.
