Mi a baj a kínai gazdasággal?

--FILE--People crowd the streets at Jiefangbei at night in Chongqing, China, 1 January 2016. The economic success of the metropolitan area of Chongqing in central China was in the balance following the jailing four years ago of its charismatic Communist Party chief Bo Xilai, a rising star in the political elite. But the city has continued to thrive, a feat that has some lessons for other local governments and reflects a pragmatic streak in China's leadership in allowing Bo's Chongqing model, and his economic adviser, Mayor Huang Qifan, to survive his fall. China is trying to transform its giant economy from one led by basic manufacturing to one more reliant on services and consumption, which the government expects to provide more stable growth in the future. A slowdown in growth and slumping stock markets in 2015 have raised concerns among investors about Beijing's ability to maintain stability while driving structural reforms. Chongqing appears to have achieved that balance. Unlike much of China, it didn't shirk the hard decisions, opting early to cut overcapacity in its steel industry and investing heavily to move up the value-chain from lower-end manufacturing to electronics, biomedical products and high-tech equipment.

Egyre izgalmasabb kérdés a kínai gazdaság jövője, miután már a Nemzetközi Valutaalap is azzal számol, hogy hosszan tartó trend lehet a lassuló növekedés. Ez azonban nem feltétlenül lenne káros, viszont épp az okozhatja a legnagyobb problémát, amiben Peking a leginkább bízik. A belső fogyasztás ugyanis egyelőre még nem elég erős ahhoz, hogy ki tudja egyenlíteni az ellenszeleket.

Miközben a kínai gazdasági növekedés lassulása hosszú hónapok óta kiemelt kérdés a világgazdaság számára, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég úgy számolt, jövőre a világ második legnagyobb gazdaságának GDP-je már 6 százalékkal sem fog tudni bővülni.

Hat hónappal ezelőtt az IMF még 6,1 százalékos növekedéssel számolt 2020-ra, most azonban már csak 5,8 százalékot prognosztizált a szervezet.

A lassuló növekedés azonban önmagában még nem feltétlenül probléma. Maga a Valutaalap is jelezte ugyanis, hogy egyrészt a csillagászati növekedés nem tartható fenn a végtelenségig, másrészt hogy a mélyben a kínai gazdaság szerkezetének kedvező átalakítása okozza a lassulást. Peking ugyanis egy ideje igyekszik átállítani Kínát a túlzott eladósodással járó, elsősorban a feldolgozóiparra építő modellről egy belső fogyasztás által vezérelt növekedési modellre.

Kereslet és kereskedelem

Az IMF jelentése azonban kiemel két konkrét tételt is, amely jelenleg közvetlenül is hozzájárul a növekedés lassulásához. Az egyik a kereskedelmi konfliktusok eszkalálódása, míg a másik a gyengülő külső kereslet.

Az elemzők viszont, úgy tűnik, nem igazán értenek egyet abban, hogy melyik rombolja erősebben a növekedési kilátásokat

– írja a MarketWatch elemzése.

Még mindig vannak szerkezeti problémái a kínai gazdaságnak Forrás: Imaginechina/Zhong yang - Imaginechina/Zhong Yang

Jennifer Lee, a BMO Capital Markets közgazdásza elsősorban a kereskedelmi háborúnak tudja be a lassulást. Kína ugyanis továbbra is erősen támaszkodik a globális kereskedelemre, még akkor is, ha az ország exportfüggősége jelentősen csökkent.

Ezzel szemben Louis Kuijs, az Oxford Economics vezető ázsiai közgazdásza úgy látja, a kereskedelmi háború csupán az érem egyik oldala. Meglátása szerint Kína súlyos ellenszelekkel néz ma szembe, különösen a lassuló globális kereskedelem miatt.

Nem elég erős a fogyasztás

Fontos azonban, jegyezte meg az elemző, hogy

a szolgáltatói szektor és a kiskereskedelem az a két terület a kínai gazdaságban, amely a többi iparághoz képest a legerősebb volt az elmúlt időszakban.

A legutóbbi adatok alapján például az idei harmadik negyedévben a kiskereskedelmi eladások 8,2 százalékkal erősödtek az elmúlt év azonos időszakához képest.

A belső kereslet egyelőre nem tudja ellensúlyozni a negatív globális hatásokat Forrás: AFP/Liu Jin

Mindazonáltal a kínai háztartások belső fogyasztása még mindig elég szerényen, mindössze 38 százalékkal, járul hozzá a kínai GDP-hez. Következésképpen

jelenleg még nem elég erős a belső fogyasztás gazdasági ereje ahhoz, hogy kellően egyensúlyozni tudja az egyéb ellenhatásokat

– tette hozzá a szakember.

Ezzel párhuzamosan a szeptemberi ipari termelés, éves alapon, 5,8 százalékkal bővült, szemben a megelőző hónapban mért 4,4 százalékkal.