Filléres, napokig töltés nélkül működő okostelefon tarolhat Afrikában

both male and female people casual clothing casual central europe EUROPEAN eastern european polish poland eastern europe EUROPE warsaw close togetherness bonding companion friendship consumer electronics text interaction cells cell networking mobile cellu
Mid section of young adult friends standing in circle looking at smartphones
Vágólapra másolva!
Új, kifejezetten az afrikai országokban élő felhasználók számára fejlesztett okostelefonnal biztosítana hozzáférést az internethez egy kínai vállalat, amelynek olcsósága mellett másik fontos jellemzője, hogy akkumulátora akár napokig is bírja. A nagyvállalatok számára egyre fontosabbá válik a közel 1 milliárdos afrikai piac, kiaknázásához viszont nem pusztán az alacsony internetes lefedettséggel, hanem az elektromos áramhoz való hozzáférés gyakori hiányával is szembe kell nézniük.
Vágólapra másolva!

Igaza van-e azoknak, akik szerint jobb a világ azon részének - Afrika főként ilyen országokból áll -, ahol nincs meg az általunk is ismert, lényegében folyamatos hozzáférés lehetősége a világhálóhoz és annak szolgáltatásaihoz? A szigorú statisztikai adatok összerendezése azt mutatja, hogy nem, hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Általánosságban véve kijelenthető, hogy összefüggés figyelhető meg az internet hozzáférése és egy adott ország gazdasága, társadalmának jóléte között. Ez - némi leegyszerűsítéssel - azt jelenti, hogy ahol nagy arányban biztosított és megfizethető az internetes hozzáférés, ott általában magasabb színvonalú az egészségügyi ellátás, az oktatás, nagyobb a gazdasági teljesítmény növekedése, aktív és jól működő a civil társadalom, és nagyobb mértékben valósul meg a nemek közötti egyenlőség.

Az afrikai földrész viszont világviszonylatban a leggyengébb ellátottsággal rendelkezik.

A világ legkisebb internetes reputációjával bíró kontinensen mindössze a lakosság 25 százaléka fér hozzá a hálózathoz.

Nagyjából 800 millió ember éli napjait "offline" módon a kontinens 54 országában, és a népességnövekedés miatt, ez a szám gyorsabban nő, mint ahogy az internetes lefedettség növekedése követni tudná azt.

Illusztráció Forrás: Cultura Creative/Gpointstudio

Ráadásul a világháló kérdése Afrikában összekapcsolódik egy másik problémával, az elektromos energiához való hozzáféréssel. Erről a kettős problémáról az Origo ezen cikkében olvashat bővebben. A villamos energia korlátozott elérhetősége megnehezíti az amúgy is szegényes internetes infrastruktúra használatát, amin ráadásul - épp azért, mert a legtöbb országban nincs tömeges felhasználás - drágák is a szolgáltatások.

További gond, hogy az átlagos helyi jövedelmi szinthez képest, a nyugati és számos ázsiai országban megszokott okostelefonok megfizethetetlenek. Korábban már kapható volt több afrikai országban 40 dollárnak megfelelő összegért is okoskészülék (kb. 12 ezer forint), de ez sem tarolta le a piacot.

Most a kontinens két legnagyobb szolgáltatója, a dél-afrikai MTN Group és a francia hátterű Orange SA bevezet egy

20 dollár körüli áron elérhető, igen egyszerű vonalvezetésű okoskészüléket, amit egy kínai elektronikai órás leányvállalata, a KaiOS szállít.

A cél az, hogy ezzel az olcsó készülékkel tömegek számára tegyék elérhetővé a csatlakozást vezeték nélküli kapcsolaton - Afriában ugyanis nagyon költséges és ezért a vidéki térségekbe általában nem is végzik el a nagyvállalatok a vezetékes kapcsolat kiépítését.

A kínai gyártó kipakolt minden olyan funkciót a készülékből, amit szükségtelennek ítélt. Csak 3G kapcsolatra képes, hiszen az ennél fejlettebb szabványokra még várni kell Afrikában. Az okoseszköz hagyományos nyomógombos kivitelben készül, egy régi processzortípus újragondolt változatát használja, és ennek megfelelően jóval lassabb még a közepes kategóriájú modelleknél is, és egyszerre csak egy alkalmazást kezel. Egy iparági szakértő szerint a processzor bekerülési költsége nem lehet magasabb 3 dollárnál, a teljes készülék anyagköltsége megáll 15-nél. Ez így is a fele az utána következő, ultra-olcsó modell anyagköltségének, és a közelében sincs az Apple felsőkategóriás iPhone-jainak, ahol ugyanez a mutató 400 dollár körül mozog.

A koncepcióban egyébként a nagy techcégek is látnak fantáziát,

a Google korábban 22 millió, idén májusában pedig 50 millió dollárral támogatta meg az olcsó, internet-böngészésre képes telefont kínáló kínai gyártót.

A nagyvállalatok továbbra is bíznak abban, hogy ha lassan is, de biztosan, Afrika előbb-utóbb utóléri a világ többi részét internetes penetrációban - amely óriási piac megjelenését jelentené a világkereskedelem számára.

Persze az olcsó készülék mellett is nyitott kérdés marad az internetes csatlakozás költsége. Az adatok szerint az USA-ban az állampolgároknak átlagosan csak havi jövedelmük 0,5 százalékába kerül 1 gigabyte internetes adatforgalom. Ugyanez az arány afrikai átlagban 9 százalék.