Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Részben a kínai-amerikai kereskedelmi konfliktus idézheti elő, hogy az amerikai multinacionális cégek a következő egy évben egyre intenzívebb módosításokat hajthatnak végre az eddigi termelési folyamataikon – derül ki a Bain and Company által elkészített felmérésből. A változás már most is érezhető, és ennek egyik fontos eleme, hogy a vállalatok egyre intenzívebben helyezhetik át területileg a gyártási tevékenységeiket.
A tavalyi év végén a Bain and Company már elvégzett egy hasonló felmérést, és akkor azt látták, hogy a megkérdezett cégek nagyjából fele készenlétbe helyezte magát, azonban érdemi lépéseket még nem tettek – mondta a CNBC-nek Gerry Mattios, a Bain elnöke.
Most azonban már a válaszadók 60 százaléka mondta, hogy kész akcióba lendülni, ahogy egyre fokozódnak az üzleti eredményeiket érintő ellenszelek.
Ennek része, hogy a társaságok erősen fontolgatják, hogyan lehetne átalakítani az ellátási láncokat úgy, hogy azok megfeleljenek az új környezet kihívásainak – tette hozzá Mattios.
Az ellátási lánc az a hálózat, amely egy vállalat és a beszállítói között áll fenn, és lehetővé teszi a javak termelését és elosztását, illetve értékesítését.
Noha a kínai gyártási költségek sokáig elég kedvezőek voltak ahhoz, hogy az ország a világ feldolgozóipari központja legyen, ezek a költségelőnyök az elmúlt időszakban rohamosan zsugorodtak.
Mindazonáltal számos termelő annak ellenére is Kínában fog maradni, hogy Peking egyértelműen meghirdette a gazdaság átalakítását a feldolgozóiparról a fogyasztásvezérelt modell felé. Akik pedig távoznak, azok sok esetben más délkelet-ázsiai országba telepíthetik át a gyártást.
Ezzel együtt viszont Mattios nem számít arra, hogy a térség olyan formában lesz a világ termelési központja, ahogy Kína volt két évtizeddel ezelőtt. Ennek egyik legfontosabb oka, az automatizáció és a technológiai fejlődés.
Egyre inkább tolódunk el ugyanis egy olyan világ irányába, amelyben nincsenek hagyományos értelemben vett termelési központok, a feldolgozóipari lábnyom pedig a korábbinál sokkal jobban szét van szórva.
Jó példa lehet erre, hogy a multinacionális vállalatok egyre közelebb gyártják le a termékeiket a fogyasztóikhoz, például az Egyesült Államokban vagy Európában. Ennek következtében egyes cégek új beszállítókat, új innovációs forrásokat, valamint új termelési régiókat keresnek – hangsúlyozta Mattios.
Végül a szakember kiemelte, jelenleg a legnagyobb problémát a bizonytalanság jelenti – főként az USA és Kína tárgyalásaiban. Bár a cégvezetők elkezdtek érdemi lépéseket tenni az alkalmazkodás irányába, jól látszik, hogy ki vannak éhezve a stabilitásra, melynek hiánya jelenleg rendkívül megnehezíti a tervezést.
