A vállalkozói szemléletváltást ösztönzi a kormány stratégiatervezete

György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, ITM
Vágólapra másolva!
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön a KKV Top 100 budapesti rendezvényén vett részt, ahol azt mondta, hogy a vállalkozói szemléletváltást ösztönzi a kormány stratégiatervezete. Elsődleges cél az innovációs és digitális képességek, az exportképesség erősítése, valamint a vállalkozói adminisztráció mérséklése. 
Vágólapra másolva!

Az államtitkár elmondta, hogy a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése mellett a vállalkozói szemléletváltást ösztönzi a társadalmi egyeztetés alatt álló kis- és középvállalkozói (kkv) stratégiatervezet.

György László elsősorban az innovációs és digitális képességek erősítése érdekében sürgette a vállalkozások fejlesztését és a vállalkozók további képzését. Az átalakulási folyamatot a kormány elé kerülő kkv-stratégia többek között a keresletvezérelt felnőttképzések és a tapasztalatcsere ösztönzésével támogatná. A magyar kkv-k jelentős része ráadásul - mint fogalmazott - történetének első generációváltása előtt áll, így azt a kormánynak megfelelő feltételrendszer kidolgozásával kell megkönnyítenie.

A kkv-stratégia elemei közül kiemelte az exportképes vállalkozások külpiaci terjeszkedésének ösztönzését, valamint a vállalkozói adóadminisztráció mérséklését. Véleménye szerint az utóbbi még mindig jóval nagyobb terhet jelent Magyarországon, mint más EU-tagállamokban, ezért

elképzelhetőnek tartja, hogy a személyijövedelemadó-bevalláshoz hasonlóan a vállalkozások bevallását is az adóhatóság készítse el.

Közölte egyúttal, hogy az e-kormányzat kialakításához kapcsolódva a vállalkozások számára internetes alkalmazás készül tanácsadói szolgáltatásokkal, forrástérképekkel, személyre szabott értesítési lehetőségekkel. Az államtitkár az új stratégia egyik legfontosabb kihívásának nevezte, hogy a kkv-k nehezebben férnek hozzá fejlesztési és beruházási forrásokhoz, mint a nemzetközi nagyvállalatok, az akadályok mérséklése érdekében ezért egyeztetéseket sürgetett az érintett pénzintézetekkel.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a 10 éve még 50 százalék feletti adóteher a szociális hozzájárulási adó mérséklését követően 29 százalék alá mérséklődik az idei második félévre.

György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár fotó: Talán Csaba

Schanda Tamás, az ITM európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a rendezvényen közölte, hogy

Magyarország a rendelkezésére álló 9 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrás 37 százalékát már lehívta,

további források bevonásával annak 110 százalékát hirdette meg, 107 százalékáról döntött, és csaknem 67 százalékát már ki is fizette a projektek végrehajtóinak. Mint mondta,

a vállalkozások előtt még számos forrás nyitva áll, jelentkezhetnek többek között technológiafejlesztési és vállalkozásfejlesztési pályázatokra, megújuló energiák támogatására.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós fejlesztési ciklusban is fenn kell tartani a kkv-k innovációjának támogatását, termelékenységük ösztönzését, és a kohéziós rendszer más jól működő elemeit.

A kormány ezért sem fogadta el az Európai Bizottság egy évvel ezelőtti, a források csökkentésével számoló javaslatát,

és nem ért egyet azzal sem, hogy a testület kezelésében lévő pályázatokból az EU új tagállamai mindössze 5 százalékban részesülhetnek.

Schanda Tamás a forráselosztásokról szóló tárgyalásokon további elhúzódó vitákra számít, de hangsúlyozta, hogy a kormány kész változtatni a fejlesztéspolitikai rendszeren és figyelembe veszi a pályázók visszajelzését. Utóbbiak érdekében egyszerűbb szabályozást, a pályázati ösztönzők kibővítését és felhasználóbarát támogatási rendszert sürgetett. A lehetséges megoldások közül kiemelte a feltételesen visszatérítendő támogatások, vagyis az elért eredményektől függő visszatérítési kötelezettség alkalmazását, valamint az egyszerűsített pályázati elszámolások kiterjesztését.

A rendezvényen hozták nyilvánosságra a 2018-as év legjobb kis- és középvállalatainak országos TOP100-as listáit, amelyeket az Opten Kft. adatai alapján egy független szakértőkből álló szakmai kuratórium állított össze.

Az Opten adatbázisa szerint az 500 cég összesített árbevétele meghaladja a 2 640 milliárd forintot, profitja megközelíti a 250 milliárd forintot, és több mint 50 ezer embernek adnak munkát..
A szervezők közleménye szerint a KKV Top100 díjazottjai közül az első a szolgáltatás kategóriában a 3DHISTECH Fejlesztő Kft., az ipar kategóriában a PRIME RATE Kft., építőipar kategóriában a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft., a kereskedelem kategóriában az SMP Solutions Kft., a mezőgazdaságiban pedig a Bio Fungi Kft. lett.