Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Súlyos mínuszokkal nyitottak kedden a legfontosabb európai részvényindexek. Az angol FTSE 100, a francia CAC, a német DAX és az Euro Stoxx 50 is 2 százalékot meghaladó csökkenéssel indította a napot. Korábban az ázsiai indexeken azonban még nagyobb eladási hullám söpört végig. A japán Nikkei 225 index 4,76 százalékot, a kínai Shanghai Composite 3,35 százalékot, míg a hongkongi Hang Seng 4,84 százalékot szakadt – a dél-koreai Kospi megúszta 1,54 százalékos zsugorodással.
A nyersanyagokat szintén elérte a hullám. Közép-európai idő szerint kedd délelőtt a réz közel 0,5 százalékos, míg a Brent és a WTI típusú olaj egyaránt 0,5-0,8 százalékos mínuszban mozgott. A hagyományosan menedékeszköznek számító arany 0,7 százalék körüli erősödést mutatott. A legfőbb devizapárok viszont kedd reggel nem produkáltak érdemi elmozdulásokat.
Ezt megelőzően hétfőn
az amerikai részvényindexek jelentős szakadásokat hoztak össze, ahogy a Dow Jones 4,6 százalékot, az S&P 500 4,1 százalékot, a Nasdaq pedig 3,78 százalékot süllyedt.
Noha a Dow több mint ezer pontot esett, nem ez volt a legrosszabb nap az index történetében. A győztes 1987 október 19-e, az úgynevezett Fekete Hétfő, 22,6 százalékos zuhanással. A mutató azonban most 1,5 százalékos mínuszba került 2018 egészére, miután 2017-ben 25,1 százalékot izmosodott. Az S&P 500 jelenleg 0,9 százalékos csökkenéssel áll 2018-ban, a tavalyi 19,4 százalékos erősödés után – osztalékok nélkül.
Az egyik legfontosabb kérdés azonban az, mi okozza a jelenlegi eladási hullámot, miután az elmúlt időszakban felhőtlen optimizmus uralkodott a tőzsdéken.
Az egyik mögöttes tényező éppen az egyre kevésbé tartható befektetői optimizmus.
Ez ugyanis azt eredményezte, hogy tulajdonképpen megszűntek a kilengések (volatilitás) a részvénypiacokon.
Az S&P 500 index implikált volatilitását mérő VIX index azonban 115 százalékot emelkedett hétfőn, ahogy a befektetők megrángatták a mutatót.
Ahogy pedig korábban megszűntek a nagy elmozdulások, minden megvolt ahhoz, hogy a részvényárfolyamok lenyűgöző árazásokat érjenek el. Még évtizedes távlatban is elmondható, hogy
az amerikai részvények árfolyamai extrém magasságokba szárnyaltak a vállalatok eredményeihez viszonyítva.
Mindebből pedig az következik, hogy várható volt legalább egy időszakos korrekció, hiszen ez a túlzott optimizmus, ilyen magas árazások mellett, nem tartható fenn a végtelenségig.
Ezzel együtt az is megalapozta az amerikai korrekciót, hogy az S&P 500 index relatív ereje az év elején soha nem látott magasságba emelkedett. Nem véletlenül jelezte a Citigroup még január 25-én, hogy a részvények erőteljese túlvettséget mutatnak, és a stratégák úgy számoltak, a jelenlegi ciklus alapján egy esetleges korrekció akár 20 százalék fölötti esést is jelenthetne.
Némileg szokatlan volt, hogy amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elkezdett kamatot emelni,
az amerikai hosszú lejáratú kötvények hozamai nem emelkedtek érdemben.
Az elemzők azzal magyarázták a jelenséget, hogy a hozamok kitartóan alacsonyak maradhatnak, amennyiben a gazdaság bővül, az infláció pedig relatíve alacsony – írja a Bloomberg.
Ez pedig igen kedvezően hatott a részvényárfolyamokra is, hiszen a biztonságosnak számító amerikai kötvények alacsony hozamai a kockázatos eszközök felé terelték a profitra éhes befektetőket. A múlt hónapban azonban a helyzet megváltozott, és a 10 éves lejáratú kötvény hozama emelkedésnek indult.
Egyesek pedig megkongatták a vészharangot, és figyelmeztetettek, amennyiben a hozam átlépi a 2,6 százalékot, az megütheti a részvényeket. A mostani események alapján úgy tűnik, ez be is igazolódott. Kedd délelőtt a 10 éves amerikai kötvény hozama 2,73 százalékon állt, de ez már 2 százalékot meghaladó csökkenésnek számít a legutóbbi zárást követően.
A kötvényhozamok körüli kérdések mögött azonban ott áll a Fed politikája, amely mostanság bizonytalanságokra adott okot.
A jelenlegi szigorítási ciklus ugyanis eddig igencsak kényelmes volt a befektetőknek,
akik meg voltak róla győződve, hogy a jegybank történelmi viszonylatban alacsony kamatszinten áll le az emeléssel, mivel a nem túl lendületes növekedési ütem kordában tartja az inflációt.
Jött azonban egy 1500 milliárd dolláros adócsökkentés az amerikai kormány részéről, miközben kiderült, a tavalyi év utolsó három hónapjában az amerikai gazdaság átlagosan 3 százalékkal bővült. A pénteki munkaerő-piaci adatok pedig azt mutatták, hogy a bérnövekedés is erősödik az Egyesült Államokban – ami pedig felnyomhatja az inflációt. Ehhez jött még a Fed vezetésének megváltozása, és kész is volt a kellően bizonytalan környezet. Felmerült tehát a kérdés, vajon az amerikai központi bank megállna-e a felső célként meghatározott 3 százalékos kamatszintnél?
A zuhanások által felvetett másik nagy kérdés, hogy a mostani eladási hullám vajon kedvező vételi lehetőséget jelent, vagy már a nagy összeomlás kezdete? Az ugyanis egyrészt világosan látszik, hogy a túlzott optimizmus és a kitartóan extrém értékeltségek egy idő után jelentősebb korrekciót kell hogy generáljanak, már csak azért is, mert a befektetők egy ponton elkezdik realizálni a profitokat.
Másrészt azonban már hétfőn is érkeztek olyan jelzések, hogy a mostani lejtmenet mögött erős gazdasági növekedések és vállalati profitok állnak, vagyis
a gazdasági fundamentumokat tekintve alapvetően nem lenne indokolt egy tartós és jelentős összeomlás.
Ráadásul ha azt nézzük, hogy kedd délelőtt az S&P 500 határidős indexe nem mutat egyértelmű és jelentős csökkenést, nem kizárt, hogy már a hétfői szakadást követő napon beindul a vásárlás. Következésképpen, érdemes lesz figyelni, hogy a következő napokban a befektetők meglovagolják-e a lehetőségeket vagy kitart a csökkenési sorozat.
