Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben sokan elkezdték kongatni a vészharangot, hogy az izmosodó amerikai dollár mellett Törökország bajba kerülhet a devizaadósságaival, a befektetők arról más kevésbé vesznek tudomást, hogy ez semmi ahhoz képest, ami az ázsiai országok vállát nyomja. A feltörekvő piacok egyébként is erősen ki vannak téve a dolláradósságból fakadó devizakockázatnak, azonban a legnagyobb terhet egyértelműen Ázsia viseli – írja a MarketWatch.
Bár az erős ázsiai külkereskedelmi többletek, illetve a jelentős mennyiségű devizatartalékok egyelőre megnyugtatják a nemzetközi elemzőket és befektetőket, a Nedbank CIB elemzői szerint nem szabad lebecsülni az esetleges kockázatokat.
A térség gazdaságai ugyanis több mint 2100 milliárd dollárnyi dollárban elszámolt adósságon ülnek,
és ez elég szépen szét van terítve szerte Ázsiában. Összevetésképpen, míg Törökország csupán 190 milliárdnyi dolláradóssággal rendelkezik, addig Kína 500 milliárddal, de a világ második legnagyobb gazdaságát nem számítva, az Ázsiai feltörekvő piacok simán vezetik a mezőnyt az említett 2100 milliárddal. Argentínában ez a szám például 120 milliárd, Brazíliában 180, míg Oroszországban 200 milliárd.
Miközben az ázsiai feltörekvők az elmúlt években komoly védőhálót építettek ki a dollár mozgásával szemben, mára ott tartunk, hogy
az adósság lendületes emelkedését egyre nehezebben tudják ellensúlyozni a külkereskedelmi többletek és a devizatartalékok.
Vagyis ezek az országok egyre sérülékenyebbek lesznek a dollárhiánnyal szemben.
A legnagyobb veszélyforrás abból fakad, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folyamatosan építi le a mérlegét, vagyis adja el a 2008-as válság után fölhalmozott eszközöket – miközben kamatot is emel.
Ezzel pedig egyre inkább húzza ki a szőnyeget a globális kötvénypiac lába alól,
mivel sok ország éppen a nagyon olcsó dollárhiteleknek és az alacsony kamatoknak köszönhetően tudta fenntartani a befektetők számára rendkívül vonzó, magas hozamokkal kecsegtető pozícióját. Ráadásul ezek a hitelek segítettek a finanszírozásban a folyó fizetési mérleg hiányok mellett, és ahogy most ez a környezet alapvetően változik meg, számos feltörekvő gazdaság stabilitása kerülhet veszélybe.
Az erősödő dollár pedig az esetek többségében kockázatleépítő hangulatot idéz elő, hiszen a biztonságos amerikai eszközök – kiegészülve a kamatemelés hozamnövelő hatásaival – egyre vonzóbbak a kockázatosabb feltörekvő piaci eszközökkel szemben.
Ez pedig nem csupán egy elemzői vélemény a sok közül. Az indiai jegybank kormányzója, Urjit Patel is figyelmeztetett, hogy
a Fed mérlegének leépítése „pusztítást" okozhat a feltörekvő piacokon, amelyek erősen támaszkodnak a dollárban történő finanszírozásra.
Mindeközben már a befektetők is elkezdtek felfigyelni az ázsiai feltörekvők esetleges kockázataira. Az indiai és az indonéz fizetőeszköz egyaránt több mint 1 százalékot gyengült az elmúlt napokban. Ezzel párhuzamosan az indonéz jegybank szerdán ismét kamatot emelt, ami már a negyedik szigorítás volt három hónapon belül. A cél az lenne, hogy központi bank enyhítse a nyomást az ország fizetőeszközén.
Az is a kockázatleépítést jelzi, hogy a feltörekvő piacokra irányuló tőkebeáramlás az elmúlt néhány hónapban brutálisan lelassult. A nettó beáramlás mindössze 11 milliárd dolláros volt a második negyedévben, szemben az idei első három hónapban tapasztalt 118 milliárddal.
