Ennyivel nőtt az ősi brit királyi magánvagyon - képek

A királynő az ascoti derbin

A brit uralkodó magánvagyonának nettó értéke 2,9 százalékkal, 533,8 millió fontra nőtt 2017-18-ban - derült ki a brit korona vagyonportfólióját kezelő Duchy of Lancaster éves jelentéséből. Ezzel a mesés vagyonnal azonban II. Erzsébet egyáltalán nem tartozik Nagy-Britannia leggazdagabbjai közé.

A jelentés szerint az ősi birtok után jelenleg is a Lancaster hercegségének nevét viselő, 1265-ben létrejött és jelenlegi feladatait különböző formákban 1399 óta ellátó vagyonkezelő tavaly 20,2 millió font nyereségre tett szert 2017-18-ban.

A II. Erzsébet brit uralkodó 753 éves ősi magánvagyonának befektetéseiből származó nyereség három és félszer nagyobb, mint 2000-ben, amikor 5,8 millió fontra rúgott

- olvasható a The Guardian című brit napilapban. A 4,9 százalékos nettónyereség-növekedés azonban kisebb arányú az előző két évinél, amikor majdnem 8 százalékot tett ki. "Egy újabb pozitív évet zártunk, szinte az összes üzleti vállalkozásban jelentős volt a növekedés" - szögezi le a pénzügyi jelentés.

A hercegség bevételeinek nagy többsége, 64 százalék kereskedelmi tevékenységből származik, 18 százalék mezőgazdaságból, 10 százalék pénzügyi befektetésekből és nyolc százalék ingatlanokkal kapcsolatos bevételből. A könyvelők emlékeztettek arra, hogy

a hercegségnek nem kell társasági adót fizetnie, de II. Erzsébet uralkodó jövedelemadót fizet bevételei után.

Tavaly ősszel a Paradise-iratok (Paradise Papers) néven kiszivárgott aktákból kiderült, hogy az uralkodói vagyonkezelő 2004-ben ötmillió fontot fektetett be egy bermudai offshore alapba, 2005-ben pedig 7,5 millió dollárt egy kajmáni-szigeteki magántőkealapba, az offshore ügyletekbe keveredés meglehetősen kínosan érintette a királyi családot.

De nézzük meg pontosabban, hogy mennyiből is gazdálkodik a brit királyi család.

A monarchia intézményének fenntartása évente körülbelül 300 millió fontba kerül (azaz körülbelül 11 milliárd forintba).

A pénz egy része a királynő magánbefektetéseiből származik, de egy jelentős hányada – körülbelül 38 millió font (azaz mintegy 1 milliárd 387 millió forint) – a brit kormánytól, tehát közvetve az adófizetőktől.

Minden pénzügyi évben az uralkodó egy bizonyos összeget kap az ország mindenkori éves költségvetéséből, ám ennek kompenzálására arra az évre lemond a közvetlenül a királyi portfólióba tartozó ingatlanok utáni nyereségről és átengedi azok kezelését a mindenkori kormánynak. Az Idegenvezetés London című kiadványban közölt adatok szerint a kormány azután az adott évben, a királyi ingatlanok után járó bevételek 15 százalékát visszautalja az uralkodónak. Ebből finanszírozza a királyi család az utazásait, a palotái fenntartását, a közüzemi számlákat. Ez az összeg azonban nem nyújt fedezetet a biztonsági szolgálatra és a királyi szertartások költségeire, ezeket más forrásból fizetik.

A királynő második fontos bevételi forrása az uralkodócsalád saját "pénztárcája". Az ebben lévő pénz magáningatlanok és -földek éves bevételéből származik, ugyanis ezek a területek és épületek már évszázadok óta a királyi család magánbirtokában vannak. Ez hozzávetőleg 18 500 hektárnyi földterületet, valamint lakó-, kereskedelmi- és mezőgazdasági ingatlanokat foglal magában. Az uralkodó vagyonát képezi többek között a skóciai Balmoral, valamint a norfolki Sadringham kastély, amelyeket édesapjától, VI. György királytól örökölt egy értékes műtárgygyűjteménnyel egyetemben.

Ha ezt a rengeteg vagyonelemet összeadjuk, akkor jön csak az igazi meglepetés, ugyanis az uralkodó még így sem számít az ország leggazdagabb emberének, mi több, az elmúlt években még a 300 leggazdagabb brit között sem említették!

A családban azonban más is rendelkezik jelentős bevétellel, ugyanis Károly walesi herceg és örököseinek (a két hercegi pár) kiadásait a Cornwall hercegség bevételeiből fedezik.