Kína inkább külföldön üzletel a hitelbuborék leküzdése helyett

Tourists look at the Lujiazui Financial District in Pudong with the Oriental Pearl TV Tower, tallest, Shanghai Tower, second tallest, the Shanghai World Financial Center, third tallest, and other skyscrapers and high-rise buildings at the promenade on the Bund along the Huangpu River on a clear day in Shanghai, China, 15 October 2015.

Ahogy a kínai szuverén vagyonalap befektetései egyre inkább nyitnak a külföldi eszközök felé, egyes piaci szereplők attól tartanak, Kína lebecsüli hazai vállalatainak hitelproblémáit, illetve az ezekből eredő esetleges válsághelyzetet.

Példátlan mértékben fektetett be tavaly külföldi eszközökbe Kína szuverén vagyonalapja, ahogy a China Investment Corporation (CIC) egyre jobban tolódik el a hazai befektetések felől nemzetközi vizekre – írja a Financial Times.

Mindeközben viszont a szingapúri szuverén vagyonalap, a Temasek, arra figyelmeztette Pekinget, hogy

sokkal óvatosabban kellene kezelnie az otthon kialakuló hitelbuborékot.

A szingapúri csoport egyébként hosszú távú befektetőnek számít Kínában, és régóta igen szorosan figyeli az ország kilátásait.

Ezzel együtt az összesen 814 milliárd dollárnyi eszközt kezelő CIC 2016-ban 6,22 százalékos hozamot ért el a több milliárd dollár értékű külföldi befektetéseivel. Ez pedig igen éles fordulatnak számít a 2015-ös, nagyjából mínusz 3 százalékos hozamhoz viszonyítva. A vagyonalap egyébként a megalapítása óta eltelt tíz évben 4,76 százalékos összesített nettó hozamról jelentett.

Lendületes terjeszkedés

Noha az állam által irányított CIC nem indokolta meg világosan, mi eredményezte a látványos tavalyi javulást, az tény, hogy 2016-ban a vagyonalap lett a külföldi eszközök legnagyobb vásárlója az országban, összesen 19 milliárd dolláros befektetéssel.

A kínai vállalatok külföldi üzletei azonban idén eléggé megcsappantak a tavalyi rekordot követően,

ahogy a hatóságok erősen korlátozni kezdték a tőkekiáramlást.

Kína inkább a befektetésekre koncentrált a hazai problémák megoldása helyett Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi

Mindazonáltal az állam befektetési részlegének számító CIC úgy tűnik, továbbra is folytatja a külföldi terjeszkedést. Júniusban például megállapodtak a Logitor európai logisztikai cég felvásárlásáról, melyért 12,25 milliárd fontot fizettek a Blackstone-nak.

Veszélyes hitelek

A Szingapúrból érkező figyelmeztetés hátterében részben az áll, hogy míg a kínai vagyonalap erőteljes optimizmussal fektet be külföldön, a Temasek tavaly sokkal óvatosabban tekintett a globális környezetre. Ezt támasztja alá, hogy a szingapúri alapnál 2009 óta először fordult elő olyan tavaly, hogy több eszközt adtak el, mint amennyit vásároltak.

Mindez pedig összekapcsolódik azzal, hogy a Temasek aggódik,

a gyenge kínai növekedés, illetve a lassú reformok nem tudják elég gyorsan stabilizálni a kínai gazdaságot ahhoz, hogy az megküzdjön a vállalati hitelekkel összefüggő sérülékenységgel.

Ennek a jelentőségét az is adja, hogy a CIC-nek igen komoly részesedései vannak kínai kereskedelmi bankokban csakúgy, mint az ország számos más pénzügyi intézményében.