Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hátborzongató helyszín a csernobili erőműhöz közeli Pripjaty városa, a kambodzsai „gyilkos mezők" néven elhíresült aknazár, az egykori auschwitzi haláltábor vagy a 9/11-es néven ismert terrortámadás eseményeinek emléket állító múzeum.
Közös bennük, hogy egyre keresettebb turisztikai célpontok közé tartoznak, amelyek fejlesztésébe is mind komolyabb pénzeket fektetnek az illetékes hatóságok.
Ezeken a helyszíneken olyan drámai események történtek, melyek ugyan lokális viszonylatúak, mégis közös, globális tragédiaként értelmezhetők.
Manapság viszont olyan turisztikai szenzációkat kínálnak a „halálturistáknak”, melyek eltérnek a hagyományos turisztikai élményektől.
Arra pedig az összes fontosabb, a turizmus fellendülésével foglalkozó jelentés rámutat, hogy az utazók mind nagyobb hányada keresi az unikális élményeket, az életre szóló tapasztalatokat.
Például az egyik vállalkozás, mely Csernobil-túrákat szervez, 2009-ben 7 191 látogatót vitt be a látogatható zónákba. 2016-ban már 36 781-et, és az egyik legnagyobb online utazói fórumon, a TripAdvisoron, egyike annak a három szolgáltatónak, amely több mint 2000 visszacsatolást kapott ügyfeleitől.
Élvezd Csernobilt és halj meg később!
A fenti a szlogenje annak az imént említett vállalkozásnak, mely az egyik legsikeresebb a szervezett túrák vezetésében a katasztrófa egyes helyszíneire. Ugyanakkor morális kérdéseket is felvet az a gyakorlat, mely az egykori, nem is olyan régen történt tragédiák helyszínéből turisztikai látványosságot csinál. Annak ellenére, hogy még a csernobili katasztrófához köthető turizmusnál is kimutatható a helyi gazdaságban betöltött jelentősége, nem mindenki ért egyet azzal, hogy ezekből a helyszínekből látványosság legyen. A fukushimai erőműhöz közeli helyszínekre irányított túrákat a hatóságok le is állították. Sokak számára csak az időben távoli, közvetlen emlékezettel nem bíró eseményeknél – mint a salemi boszorkányüldözés – képzelhető el a gazdasági hasznosulás.Az ENSZ turisztikai szervezetének jelentése szerint, 1999 és 2016 között a külföldre utazó turisták száma globális viszonylatban megduplázódott. Az erősödés sok olyan irányzatnak köszönhető, melyek – némi leegyszerűsítéssel – piaci rést töltenek be. A halálturizmus az ágazat egyik legdinamikusabban növekvő szegmense, mely nemzetközi viszonylatban mind több látnivalót emel be az úti célok közé.
Bárhogy is, a halálturizmus az egyik legnagyobb üzleti potenciál a turizmuson belül, melynek növekedése évről évre nyomon követhető.
Amikor sok busz áll a látogatható zónák szélén, az olyan mintha Disneyland lenne"
– mondja Dominik Orfanus, a csernobili túravállalkozás vezetője.
Való igaz: a legnagyobb tragédiák helyszínei – magas színvonalú szolgáltatásokkal és infrastruktúrával kiegészítve – komoly gazdasági teljesítményt mutathatnak fel, függetlenül a kegyelet és az emlékezet, illetve az egyéni és közösségi sorstragédiák kérdéseitől.
Például a II. világháború leghíresebb haláltábora, Auschwitz olyan keresett a belföldi és külföldi látogatók által, hogy az I. számú helyszínen (a tábor több helyszínen található)
az egyik legnagyobb feladat az üzemeltetőknek az, hogy a folyamatosan érkező buszos csoportokat mozgassák a táboron belül.
Sőt, azt ajánlják, hetekkel előre érdemes időpontot foglalni a látogatásra. Az ottani vezetőknek pedig folyamatosan figyelniük kell arra, hogy a bejárásban ne legyen nagy időbeni csúszás.
Hasonló a helyzet a 9/11-es események emlékezetét gondozó múzeummal New Yorkban. Tavaly több mint 3 millió látogatót fogadott, akik 67 millió dollárt hagytak az üzemeltetést végző nonprofit alapítványnál az emléktárgyak vásárlásával. A TripAdvisor portálján a látogatók több mint ezer dolgot, illetve helyszínt ajánlanak egymásnak, amelyet egy New York-i városlátogatáson érdemes kipróbálni illetve felkeresni. A múzeum a rangsor 2. helyén áll.
