Most már biztos: Skynet nélkül is elszabadulhatnak a gyilkos robotok

Arnold Schwarzenegger a Terminator: Genisys című filmben

Ami eddig csak látványos akciófilmekben volt látható, vagy tudományos-fantasztikus művekben olvasható, az hamarosan rémisztő valósággá válhat. A technológiai fejlődés őrült tempóban hódít a harcászati eszközök fejlesztésében, miközben ezzel egyidejűleg a hadászati célok is mozgatják azt. Ám mialatt minden egyre okosabbá válik, definíciós vitán múlhat, hogy mely országok hadseregeiben vagy katonai szövetségeiben bukkannak fel először a gyilkos robotok. Amelyek lehet, hogy valójában mesterséges intelligenciák.

Kard ki kard!

Jelenleg az Egyesült Államoknak és a briteknek van szigorú szabályozása a LAWs eszközök használatára vonatkozóan, amelyek mögött elsősorban emberi jogi megfontolások állnak. Itt érvelnek egyébként a leghangosabban az ilyen fegyverek tiltása mellett, függetlenül attól, hogy

az USA-ban a védelmi eszközök stratégiai irányvonalának számít az automata, illetve az autonóm rendszerek fejlesztése.

Más országokban elsősorban a használat korlátozására vonatkozó rendelkezések vannak érvényben, egyöntetű tiltás nincs.

Oroszországról annyi tudható, hogy ott jelenleg másodlagos fontosságú az ilyen jellegű fegyverek fejlesztése, bár alkalmazott kutatást folytatnak a témában. Az oroszok most elsősorban a hagyományos és a nukleáris harcászati eszközeik korszerűsítésével vannak elfoglalva.

Chappie, a rendőrségi robot félautomata fegyverrel (illusztráció) Forrás: Photo12/Archives du 7e Art/Columbia Pictures /SPE/Columbia Pictures /Spe

A legtöbb LAWs rendszer Ázsiában működik, különösen automata légi- és tengeri elhárító rendszerek formájában.

Ezek főként dél-koreai, tajvani, szingapúri, pakisztáni és thaiföldi területeken találhatók. Ugyanakkor a hírek szerint ezek az országok mind jobban érdeklődnek a támadó oldali rendszerek iránt. India pedig Kínával és Dél-Koreával együtt szerzett be egy izraeli fejlesztésű

autonóm drónrendszert, amelynek repülő része viszont kizárólag támadófegyverekkel van felszerelve,

és akár 9 órát is képes a levegőben maradni.

A jövő Kalasnyikovjai

Egy stockholmi kutatóintézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) jelentésében 381 LAWs-eszközt határoz meg, melyből 195 fegyvertelen (ennek ellenére ide sorolják), 175 fegyverrel felszerelt, a maradék pedig meghatározhatatlan kategóriájú. Egy másik csoportosításban 184 eszközt fegyvertelen mobileszközként, 83-at fegyveresként azonosítanak, 130 eszköznek pedig fő funkciója a célzás fegyverrel.

Az eszközök széles skálán mozognak a kommunikációs berendezésektől kezdve az automatizált rakétaelhárító rendszereken és az egészségügyi ellátásban használtakon át a tengeri járművekig.

Az igazi veszélyt az rejti magában, ha a nemzetközi közösségnek nem sikerül megállapodásra jutni abban, mit minek kell tekinteni a jövőben. Tudósok azt szorgalmazzák, végre néven kellene tudni nevezni azt, amivel kapcsolatban nemzetközi állásfoglalásra lenne szükség.

Nem kell hozzá Skynet, hogy elszabaduljnak, elég a definíciós vita további elhúzódása (Arnold Schwarzenegger a Terminator: Genisys című filmben, illusztráció) Forrás: UIP-Duna Film

Az elmúlt két évben több mint 23 ezren írták alá azt a nyílt moratóriumot, amely a LAWs eszközök elterjedése ellen foglal állást, többek között a tudós Stephen Hawking, Elon Musk a Tesla vezetője, és az Apple-től Steve Wozniak.

Az autonóm fegyverek a jövő Kalasnyikovjai lehetnek

– áll a felhívásban, utalva a világ egyik legismertebb fegyverére. Az aláírók attól tartanak, ha a nagy hadászati rendszerekben megjelenik a mesterséges intelligencia,

az kezelhetetlen fegyverkezési versenybe hajszolná a világot.

A 87 éves Mihail Kalasnyikov orosz fegyvertervező egy AK-47-tel a modell megszületésének hatvanadik évfordulóján (2007. július) - a jövő szuperfegyverei a mesterséges intelligenciával fölszerelt, autonóm rendszerek lehetnek Forrás: AFP/Dima Korotayev

Jelenleg is nemzetközi kampány zajlik azért, hogy minél több ország csatlakozzon a „Stop Killer Robots!”, azaz az „Állítsuk meg a gyilkos robotokat!” kampányhoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a csatlakozó országok magukra nézve kötelezőnek tekintsék az ilyen eszközök akár teljes tiltását is. A múlt heti genfi konferencián 91-re nőtt a csatlakozó országok száma. Pakisztán korábban az első ázsiai államként már csatlakozott, most India, Brazília és Uganda is kifejezte azon igényét, hogy nemzetközi jogi színtéren szülessenek megállapodások az ilyen fegyverek tiltására.