Az rendezhet olimpiát 2024-ben, aki kevesebbet hibázik

Budapest, 2016. szeptember 20. Fürjes Balázs, a 2024-es budapesti ötkarikás pályázat kormányzati felelőse, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos beszédet mond Dagály Úszóaréna és a 2024-es budapesti olimpiai pályázat interaktív látogatóközpontjának megnyitásán a budapesti Batthyány téri hajóállomáson 2016. szeptember 20-án. Mellette a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémája. A háttérben balról jobbra: Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója (takarva), Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó, Tobai-Sike Renáta sportlövő, Dunai Antal olimpiai arany- és ezüstérmes, Eb-negyedik labdarúgó, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tanácsadója, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok és háromszoros világbajnok párbajtőröző, edző, Kovács Ágnes olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó, a Budapest 2024 sportolói bizottságának vezetője, Tarlós István főpolgármester, Benedek Tibor, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó, Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, Vári Attila vízilabdázó, Martinek János kétszeres olimpiai-, négyszeres világ- és egyszeres Európa-bajnok öttusázó, a 2024-es budapesti pályázat sportigazgatója, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó és Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó. A háttérben az Országház. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Róma visszalépésével már csak Párizs, Los Angeles és Budapest maradt versenyben a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezéséért. A NOB jövő szeptemberben fog dönteni, és Siklós Erik, a MOB – nyilatkozata után nem sokkal posztjáról távozó – marketing- és kommunikációs igazgatója szerint „az fog nyerni, aki kevesebbet hibázik”.

Siklós Erik a Magyar Közgazdasági Társaság ifjúsági szervezete által rendezett kerekasztal-beszélgetésén elmondta, hogy egy városnak akkor van esélye az olimpiarendezésre, ha

• az gazdaságilag kivitelezhető, illetve
• megvan mögötte a kellő társadalmi támogatottság.

Amikor 2014 végén felvetődött a rendezés gondolata, akkor 60 százalék felett volt a támogatottság, míg a tavaly júniusban közzétett megvalósíthatósági tanulmány szerint Budapest gazdaságilag is képes lehet olimpiát rendezni, mondta Siklós Erik. Kiemelte, hogy a NOB Agenda 2020 elnevezésű reformprogramja az olcsóbb és kisebb olimpiákat támogatja, ez pedig Budapestnek is esélyt jelent.

Agenda 2020

A NOB 2014 decemberében fogadta el az Agenda 2020 programot, amely révén a jövőben a jelenleginél olcsóbban, gazdaságosabban lehet olimpiákat rendezni. Azzal a céllal hozták létre, hogy utat nyissanak a Budapest méretű városok olimpiarendezésének.

A megvalósíthatósági tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy

774 milliárd forintba kerülne Budapestnek a rendezés.

Siklós Erik szerint 2 milliárd dollárból (körülbelül 580 milliárd forint) megrendezhető egy nyári olimpia, ráadásul a szervező a NOB-tól kap 1,7 milliárd dollárt.

Budapest képes rá Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Sokféle összeg el szokott hangzani: Rio már most 10 milliárdos mínuszban van, Szocsira elköltöttek 50 milliárd dollárt, London is masszívan veszteséges volt, míg egy budapesti olimpiára legalább 3500 milliárd forintot (körülbelül 12 milliárd dollár) kellene költeni – Siklós Erik szerint ezek az összegek ilyenformán nem igazak. Ugyanis

nagy kérdés, hogy „mit hová könyvelnek el”.

Budapestnek van egy 2030-ig szóló fejlesztési programja, amelynél integrálták az olimpiához kapcsolódó projekteket – tehát az infrastrukturális fejlesztések jelentős részét az olimpiától függetlenül is el kellene végezni.

Pozitív visszajelzéseket kapott a magyar pályázat

Ha most lenne szavazás a 2024-es helyszínről, Rózsa Iván, a Budapest 2024 kommunikációs igazgatója szerint valószínűleg nem a magyar főváros nyerne. „De szerencsére nem most van, jövő szeptemberig pedig akár Budapest is odaérhet” – mondta Rózsa Iván. Ugyanis szerinte az, hogy a budapesti pályázat pozitív visszajelzéseket kapott a katari prezentációk után, azt jelzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok.

293 nap van hátra a döntésig, és Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) elnöke szerint kezdetben érdekes résztvevők voltunk csupán a rendezésért vívott versenyben, azt gondolhatták, hogy tanulmányúton vagyunk, de az elmúlt két hét nemzetközi tapasztalatai szerint

Budapest már „veszélyes alternatívaként” van számontartva.

Rózsa Iván szerint Budapestnek nem Londonnal, Tokióval, Pekinggel kell versenyeznie – Budapestet előbb föl kell helyeznünk a térképre, ugyanis a világon Budapest nem egy ismert város. Ugyanakkor úgy véli, hogy a magyar fővárosnak jobb az imázsa, mint az országé, és marketingszempontból is könnyebb „felépíteni”.

Például Észak-Csepelről, az olimpiai faluból 12 perc alatt bármelyik helyszínen ott lehetne lenni, ezzel szemben például Rióban voltak olyan helyszínek, ahová 2 óra volt az út, ami Budapest esetében már Bécset vagy Pozsonyt jelentené.

Imre Géza ebből államvizsgázott

A BGE Külkereskedelmi Karán tartott kerekasztal-beszélgetésen Imre Géza világ- és Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, kétszeres olimpiai bronzérmes párbajtőrvívóról kiderült, hogy éppen a budapesti olimpia megrendezhetőségéből államvizsgázott néhány éve.

Az ezüstérmes Imre Géza a riói nyári olimpia férfi párbajtőrözők egyéni versenyének eredményhirdetésén Forrás: MTI/Kovács Tamás

A riói szerepléséről azt mondta, hogy

most már tud örülni, „félig tele a pohár”,

de nyáron ez még nem ment.

Bízik benne, hogy ha 2024-ben vívóként már nem is, de edzőként talán részt tud majd venni az olimpián.

Az semmihez sem hasonlítható, ha valaki hazai közönség előtt tud nyerni”

– mondta Imre Géza, aki 2013-ban a Syma Csarnokban lett világbajnok.

A magyar kapus címet védene Budapesten

Gangl Edina Európa-bajnok vízilabdázó azt mondta, hogy minden egyes világversenyen az éremszerzés a cél. „2024 még nincs messze, bízom benne, hogy ott lehetek, és a címvédésért megyünk majd” – mondta az olimpikon, aki külön hangsúlyozta, az sem mellékes szempont, hogy a rendezőnek nem kell kvalifikálnia az olimpiára.

Gangl Edina Rióban lecsúszott a dobogóról, a válogatott a negyedik helyen zárt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Kézdi Réka paralimpikon úszó szerint „hihetetlen érzés lehet” egy hazai olimpián akár csak elindulni, és ezt látta a brazil sportolókon, szurkolókon is Rióban. Ha Budapest elnyerné a rendezés jogát, szerinte

az akadálymentesítés is nagyobb tempóban haladhatna,

hiszen ez rengeteg embert érintene.

Az olimpia egy baromi jó dolog”

– mondta Serényi Péter sportújságíró, aki 1992 és 2004 között négy olimpiáról is tudósíthatott. Szerinte ami a budapesti olimpia mellett szól, az ugyanaz, ami ellene: az Agenda 2020 szép elképzelés ugyan, de akkor „hogy a fenébe kapta meg Peking a 2022-es téli olimpiát” – tette fel a kérdést. Szerinte

iszonyatosan sokat ront a magyar pályázaton az, ami a MOB-bal történik, és szintén nem tesz jót a Hosszú–Gyárfás-háború sem,

ugyanis épp azon a külföldi sportoldalon, ahol a magyar pályázatról elismerően írtak, két hírrel odébb ott voltak az úszószövetségről szóló hírek is.

A pályázás menetrendjének fontosabb, még hátralévő állomásai

2016. december: A NOB lezárja a pályázat második szakaszát, ismét megerősíti a pályázó városokat.
2017. február 3.: A pályázati dokumentáció harmadik részének benyújtása – lebonyolítást érintő kérdések.
2017. február–június: A NOB elemzi a dokumentációt, és ellátogat a pályázó városokba.
2017. július: Közzéteszik az értékelő bizottság jelentését.
2017. július: A pályázó városok reagálnak az értékelésekre, valamint tájékoztatják a NOB-tagságot és az olimpiai sportágak nemzetközi szövetségeinek képviselőit.
2017. szeptember 15.: A végrehajtó bizottság a NOB-tagság elé terjeszti a pályázók névsorát, majd Limában kiválasztják a 2024-es játékok házigazdáját.