Tippeljen, hány új metrót terveznek az olimpiára!

A Kvassay-zsilip környékére tervezett Olimpiai park látványterve

Az ígéreteknek megfelelően nem egy gigantomán, az egész fővárost felforgató tervvel álltak elő a 2024-es reménybeli budapesti olimpia szervezői: többnyire meglévő vagy épülő létesítményekre számítanak. A Kvassay-zsilip térsége lenne az egyetlen helyszín, ahol egy új városrész épülne Olimpiai park néven, a közösségi közlekedést is csak itt alakítanák át jelentősen.

„A vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy

Budapest településszerkezete kiválóan alkalmas a 2024-es nyári játékok megrendezésére,

a tervezett olimpiai helyszíneken kitűnő feltételek biztosíthatók” – olvasható a Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztésben. A Fővárosi Közgyűlés szerda délelőtt fogadta el a helyszínkiválasztási javaslatról és a garancialevélről szóló anyagot, amelyben – újra – kimondják, hogy

a főváros támogatja a 2024-es budapesti olimpiai pályázatot.

Tavaly júniusban ugyanez a közgyűlés több mint 90 százalékos többséggel állt bele a budapesti olimpiába, most volt 9 tartózkodás és egy nem szavazat is a 21 igen mellett.

Az előterjesztés a Budapestre megálmodott olimpia elhelyezését központi poliklaszteres megoldásnak nevezi. A fontoskodó kifejezés magyarul azt jelenti, hogy az olimpiai helyszínek egymással össze nem függő gócokba sűrűsödnek.

A gócok - klaszterek - közül kiemelkedik azonban a legnagyobb, az Olimpiai parknak nevezett, a soroksári Duna-ág felső részének két oldalán.

A helyszíneket két csoportba és ezeken belül hét klaszterbe osztották: a Duna térség

• az Olimpiai park,
• a Margitsziget
• és az Óbudai-sziget

klaszterekből áll, míg az úgynevezett városfejlesztési térséget

• a Hősök tere,
• a Puskás,
• a Vásárközpont
• és a Népliget

nevű klaszter alkotja. Az ezeken kívül elhelyezkedő létesítményeket különálló helyszíneknek nevezik – ilyen az Etele tér, a Testvérhegy vagy a Nagytétényi lőtér.

A fókuszpont az Olimpiai park területére esik, ott épülne fel a 60 ezer férőhelyesre tervezett atlétikai stadion, az olimpiai falu és több más versenyhelyszín is.

A 2024-es olimpia Budapestre tervezett versenyhelyszínei (A kép nagyítható, kattintson!) Forrás: BFVT / Főmterv

Mind a hét klaszter igen kompaktnak tűnik, talán csak az Óbudai esetében vannak egymástól messze az egyes helyszínek: a Duna pesti oldalán épül az új Dagály uszoda, míg a pályakerékpárnak otthont adó Velodromot Budára, az Óbudai-sziget „fölé” álmodták meg, az egykori gázgyár helyére.

A budapesti helyszínek közül a Velodrom lenne a legtávolabb az Olimpiai parktól Forrás: BFVT

Az új Dagály uszoda egyébként a 2017-es vizes világbajnokságra készül el – az lesz a budapesti olimpia „vizsgaelőadása”. Több NOB-tag – akik az olimpia helyszínéről is döntenek – majdhogynem innen, a vizes vb-ről repülnek Limába, ahol a mindent eldöntő kongresszust tartják majd 2017 szeptemberében.

Balatonra került a golf

A megvalósíthatósági tanulmányhoz képest néhány sportág lehetséges versenyhelyszíne módosult az elmúlt hónapokban. A golfot például eddig Gödre tervezték, most Balatonudvariba, az íjászatot a Hősök terére és a műjégpályára tették volna a Kossuth tér helyett, míg a díjlovaglást az üllői Dóra major helyett korábban Alagra, a Margitszigetre, illetve a Kincsem Parkba tervezték.

A Kvassay-zsilip környékére tervezett Olimpiai park látványterve Forrás: BFVT

A módosítások okát nem minden esetben részletezi a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott javaslat (a 223 oldalas dokumentumot itt érheti el), mindenesetre az kiderül belőle, hogy 2015 szeptemberében, a NOB által kiadott helyszíni követelmények, valamint előírások alapján vizsgálták felül az eredeti terveket.

A javaslatban kilenc vidéki helyszín is található: két balatoni mellett ott van a tervekben Debrecen, Miskolc, Üllő, Szeged, Győr, Székesfehérvár és Veszprém is.

A tervezett vidéki helyszínek. Kézilabdameccsek Veszprémben és Győrben is lennének, foci Győrben, Miskolcon és Debrecenben, az utóbbi városban kosár is. Az asztalitenisz otthona Székesfehérvár, a vitorlázásé és a nyíltvízi úszásé Füred lenne Forrás: Origo

A legtöbb városban már állnak azok a létesítmények, amelyekre 2024-ben szükség lenne, míg Miskolcon, Székesfehérváron és Üllőn az olimpiától függetlenül tervezett létesítményekről van szó.

Változások a fővárosi közlekedésben

A 2024-es budapesti olimpia szorgalmazói hangsúlyozzák, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új elveinek megfelelően nem mindent felforgató, hanem egyfajta gazdaságos rendezvényben gondolkodnak.

Ennek megfelelően gigantikus közlekedési beruházásokat sem ígérnek, nem terveznek például egyetlen új metróvonalat, sőt még új szakaszokat sem. A közösségi közlekedés infrastruktúráját szinte csak az Olimpiai park térségében fejlesztenék, főképp villamosvonalakkal.

A javaslat a szükséges közlekedésfejlesztési elemek között említi többek között

• a Galvani híd és a csatlakozó úthálózat kiépítését,
• a Ferihegyi repülőtérre vezető út korszerűsítését,
• a repülőtér kötöttpályás kapcsolatának megteremtését,
• a H6 (részleges) és a H7 (teljes szakasz) HÉV-vonalak integrálását a fővárosi villamoshálózatba,
• a 4-es, 6-os villamos ideiglenes meghosszabbítását az Olimpiai parkig,
• több villamosvonal korszerűsítését
• vagy éppen egy gyalogos korzó kiépítését a teljes pesti alsó rakparton (a Dagály uszodától az Olimpiai parkig).

A leginkább tehát az Olimpiai park környékén változna a közlekedés.

Az előterjesztés bizonyára kapkodva készült, a szöveg és az ábrák néhol ellentmondanak egymásnak, vagy bizonyos részletek homályban maradnak.

De ha jól értjük,

a csepeli HÉV helyén villamos járna,

mégpedig úgy, hogy a Nemzeti Színház környékén felszednék a Duna menti pályát, a villamos beljebb haladna az Olimpiai parkon át, majd összekötnék a mai 2-es villamossal.

A környék közlekedését így ábrázolják, de a szöveg szerint például a 4-es és 6-os villamosok közül csak az egyik kanyarodna be az Olimpiai parkba:

Az Olimpiai park és a tervezett villamoshálózat Forrás: Főmterv

Thomas Bach, a NOB elnöke korábban arról beszélt, hogy

oda viszik az ötkarikás játékokat, ahol szívesen látják vendégül a világ sportolóit.

Magyarországon nemrég a Kúria elkaszált egy népszavazási kezdeményezést az ügyben. Az elmúlt másfél évben több közvélemény-kutatás is foglalkozott egy budapesti olimpia társadalmi támogatottságával, jellemzően 40 és 60 százalék között mozgott – szemben azzal, ahogy az Origo olvasói szavaztak.

A budapesti olimpia támogatottsága
Create line charts

Siklós Erik, a MOB marketing- és kommunikációs igazgatója egy konferencián azt mondta, hogy az elmúlt években mindig legalább 60 százalék volt egy esetleges budapesti olimpia társadalmi támogatottsága.

Ez mindaddig így volt, „ameddig a politika bele nem lépett”.

A döntéshozók már beleálltak az olimpiába

Fürjes Balázs, a magyar pályázat vezetője az Origónak korábban azt mondta, hogy az olimpiáról szóló döntések demokratikusan, nagy többséggel születtek meg:

• a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése egyhangúlag,
• a Fővárosi Közgyűlés több mint 90 százalékos többséggel, míg
• a parlament több mint 80 százalékos egyetértéssel

döntött arról, hogy Budapest megpályázza a 2024-es olimpia rendezését. Mint látjuk, a közgyűlési egyetértés azóta olvadni kezdett. A testület nem támogatta az MSZP, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért módosító javaslatát, amelyben ismét népszavazást kezdeményeztek az olimpiáról.