Versenyképesség: a középmezőnyben a magyarok

Félárbócon az uniós zászlók az Európai Közösség brüsszeli székháza előtt

Ahogy a korábbi években, úgy az idén is Svájc a világ legversenyképesebb állama a Világgazdasági Fórum felmérése szerint. A 138 országot tartalmazó listán Magyarország a 69. helyen áll. A Nemzetgazdasági Minisztériumem szerint nem ez a fokmérője a gazdaság versenyképességének.

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) kutatásában közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet összefoglalója szerint a dobogós helyeken nem történt változás az előző évhez képest: Svájcot Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követi. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, mint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.). A lista utolsó három helyén Csád, Mauritánia és Jemen áll.

Az Európai Unió versenyképességi pontszáma 4,75-ről 4,79 pontra nőtt egy év alatt, ám

még így is le van maradva a legnagyobb versenytársaktól,

sőt, az Amerikai Egyesült Államokkal szemben például nőtt a lemaradása, már közel egy pont a különbség. Japánnal és Dél-Koreával szemben kissé javult az EU pozíciója, közölte a Kopint-Tárki.

Az unióból nem Németország a legversenyképesebb

Az EU-tagállamok közül a legjobb indexet Hollandia érte el, így a globális lista 4. helyére került, megelőzve Németországot.

Gyengültek az EU pozíciói Forrás: AFP/Kenzo Tribouillard

Az unión belül a legnagyobb javulást Málta (0,13 pont), Bulgária (0,12) és Szlovénia érte el, míg a legtöbb pontot Ciprus (0,19) veszítette. A 28 uniós tag közül 20 javított a versenyképességén, 2 stagnált, 6 tagállam rontott.

Magyarország a 69.

A Kopint-Tárki tájékoztatása szerint Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága, az Európai Unión belül pedig a 25.

Az ország versenyképességi pontszáma 4,2.

Az ország versenyképességét rontó tényezők közül a jelentés egyebek mellett

• az intézményrendszer problémáit,
• a korrupciót,
• az átláthatatlanságot,
• a magas adóterheket emeli ki,

illetve kitér a felsőoktatás és a szakképzés színvonalára, valamint arra, hogy a vállalatoknak csak elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni.

Vannak pozitívumok is

A magyar versenyképességet javító elemek között makrogazdasági indikátorokat sorolnak fel, így például azt, hogy

• a lakosság GDP-arányos megtakarításai magasak,
• jók az államháztartási mutatószámok,
• alacsony az infláció.

A GDP-arányos 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban nem túl jó, ám számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében

az államadósság csökkenése pozitívan hat Magyarország versenyképességére,

olvasható az összefoglalóban.

A Világgazdasági Fórum 2003 óta minden évben közzéteszi a világ országainak versenyképességi rangsorát, az idén a svájci székhelyű szervezet összesen 138 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index – GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 mutatóból áll össze, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását befolyásolják.

NGM: Nem ez a fokmérője a gazdaság versenyképességének

A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság, reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdasági Fórum felmérésére.

A nemzetgazdasági tárca kiemelte: a WEF rangsorában annak ellenére romlást mutat a magyar gazdaság versenyképessége, hogy

a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak,

a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba került a költségvetés és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a WEF rangsora, hangsúlyozta az NGM. A tárca szerint

a WEF rangsora nagyrészt szubjektív gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul.