Újabb piacot fenyegetnek a negatív kamatok

szilveszter
koppenhága
Vágólapra másolva!
A legnagyobb dán jelzálogbank szerint az ország elveszítheti a kontrollt az ingatlanpiaca fölött, ahogy a befektetők egyre önteltebbé válnak az alacsony kamatkörnyezetben. Dánia esete azért fenyegető, mert a világon senkinek sincs akkora tapasztalata a negatív kamatok terén, mint a skandináv országnak.
Vágólapra másolva!

Fennáll a veszélye annak, hogy a dánok nem veszik számításba annak kockázatát, hogy a kamatok egyszer újra emelkedésnek indulnak – mondta a Bloombergnek Tore Stramer, a koppenhágai Nykredit vezető elemzője. Ez pedig azzal fenyeget, hogy az ingatlanárak jelentős esésnek indulnak, amennyiben egy ponton újra beindul a kamatok emelkedése – tette hozzá.

A dán jegybank immáron négy éve tartja negatív tartományban a kamatszinteket, a Danske Banknál pedig úgy számolnak,

legalább 2018-ig nem is kerülnek pozitív szintekre a kamatok.

A britek kilépése az Európai Unióból ugyanis növeli a valószínűségét annak, hogy hosszabb távon kitartanak a mínuszok Dániában.

Dánia jelentősége pedig azért kiemelt, mivel nincs még egy olyan ország, amely régebb óta működne negatív kamatokkal. A dán események tehát akár előre is vetíthetik, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük más, negatív kamatokat fenntartó országoknak hasonló pálya mellett. A dánok egyébként negatív kamatok mellett juthatnak hozzá rövid lejáratú jelzáloghitelekhez, és alacsonyabb áron tudnak 30 évre hitelt fölvenni, mint az amerikai kormány.

Veszélyes mínuszok Dániában Forrás: Flickr/Sigfried Lundberg

A lakásárak eközben most 5 százalékkal haladják meg a 2006-os csúcsokat. Ez azért lehet vészjósló, mert akkor a buborék kipukkadása után az árak mintegy

30 százalékot zuhantak 2009-ig.

Fontos észben tartanunk, hogy reális kockázata van az ingatlanárak beszakadásának, még akkor is, ha ma nem látunk klasszikus értelemben vett buborékot – jelezte Stramer.

A dán központi bank arra használja a negatív kamat politikáját, hogy megvédje a korona árfolyamának euróhoz kötöttségét. A tavalyi év jelentős részében az alapkamat mínusz 0,75 százalékon állt, noha a jegybank januárban 10 bázispontos emelést hajtott végre, hogy némileg normalizálja a politikáját.