Ha már bukta, legalább tanuljanak belőle

Elizabeth Holmes a világ legfiatalabb milliárdos nője.

Médiaszenzációból lett elrettentő példa a véres startup. Tanulság: csak az okos pénz működik. A gyorsan sztárolt cégeknél különösen.

Amerika legfiatalabb női milliárdosa. Az egészség Ubere. Stanfordi tanulmányait nem fejezte be, de már a harmincadik születésnapja előtt fenekestül forgatta fel a laboratóriumi kutatások világát. Ő a következő Steve Jobs. – Így áradozott az amerikai sajtó a Theranosról és alapítójáról, Elizabeth Holmesról. Aztán jött egy kis oknyomozás, és a sztárolásból boszorkányüldözés lett.

Nyomozás lett a vége

A Theranos történetét az Üzletrész is megírta. Valóban egészen újszerűnek tűnt, imádták, felkapták, majd egyszer csak világos lett, hogy tulajdonképpen sok-sok tudományos matricával kicsinosított lufiról van szó. A Wall Street Journal talált néhány aggasztó adatot arról a technológiáról, amelyet a vértesztben utazó startup forradalminak állított be. Most már szövetségi nyomozásnál tart az ügy. A vád pedig a befektetők potenciális megtévesztése.

Elhangzott persze az is, éppen a befektetőknek kellett volna ezerszer óvatosabbnak lenniük a jó zsíros tőkeinjekciók előtt. Hiszen a board a nagy neveken – Henry Kissinger vagy George Schultz – kívül csak szakmai tapasztalatot nem tudott virítani, de

a titkolózás egészen bizarr méreteket öltött a biotech szcénában megszokotthoz képest.

A Fast Company cikke szerint az sem mellékes, hogy a Food and Drug Administration, az amerikai gyógyszer- és élelmiszerellenőrző hatóság nem egészen tudja, hogyan kategorizálja az olyan teszteket, mint amilyenekkel a Theranos operált. Túl bonyolult az összkép, túl sok tényezőt kell összehangolni, és aligha könnyíti meg a helyzetet, hogy amikor a direktíváik megszülettek, még nem létezett a startupvilág. Amíg ezt nem oldják meg, addig vélhetően látunk még a Theranoshoz hasonló villámgyors felívelést és zuhanást.

Nem támogatták

Egyébként aki túllátott a kavargó-villódzó szikraesőn, annak biztosan beszédes lehetett a tény, hogy a befektetők között egyetlen biotech-invesztor sem volt. A Venrock, a Third Rock Ventures, a Polaris, a Deerfield, a Versant még a tárgyalásig sem engedte a Theranost, vagy nemet mondtak a pitchre. Az olyan cégek, mint

a Google Ventures és a Bessemer Venture Partners meg se rezzentek a lendületes rohamra.

Ők ugyanis dörzsölt fickók. Elmennek mondjuk 100 ezer dollárig az első körben, de ez egy évig is eltarthat, és eközben kőkeményen követelik az adatokat és a tudományos publikációkat. Ennek pedig nyoma sem volt a Theranos körül. Pedig, mint az egyik bessemeres befektető, Steve Kraus mondja, ha egy cég ebben a témában akar nagyot dobni, minden, a technológiával és a szabályzattal kapcsolatos valaha felvethető kérdésre legalábbis felkészültnek kell lennie.

Aki óvatos volt, nem fektetett Elizabeth Holmes Theranosába Forrás: AFP/Bennett Raglin

Buta pénz

Ahogy létezik úgynevezett smart money, azaz szakértői tőke, úgy létezik dumb money is, buta pénz, és az amerikai egészségügyben egyre gyakrabban lehet találkozni vele. Az egészségügyi profilú vállalkozások nagyon sok alternatív forrást találnak, ha a smart money lepasszolja a projektjüket. Sok befektetőt érdekel az egészségügy úgy, hogy ő maga nincs otthon a témában. Jönnek is fel az ilyesmiben utazó unikornisok, itt van mindjárt az Oscar Health, a forradalmi egészségbiztosítás Ubere és Airbnbje egy személyben. Reméljük, vidámabb véget ér a története, mint a Theranosé.

És bár a buta pénz teljesen veszélytelennek tűnik, éppen

a Theranos esetén látszik, mennyi csalódást és milyen súlyos dollármilliókat spórolt volna meg a szakértő tőke.

A Theranos azt ígérte, több száz betegséget kimutat. Ez pedig felelősség. Nagy hullámokat vert, és talán nem túlzás azt mondani, nagyon sok embert vert át. Ha egy biotechnológiai befektető komolyan szemügyre vette volna, sosem jutott volna olyan magasra, amilyen magasra soha nem lett volna szabad jutnia.