„Nem szeretném, hogy a kocsi megelőzze a lovat” – mondta a cafeteria-rendszer tervezett készpénzesítéséről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. „Többször jeleztük már a kormánynak, hogy a mostani béren kívüli juttatási rendszer problémás. Ez az úgynevezett kettős bérrendszer
egy összekacsintás volt a kormány és a cégek között.
Mivel a cafeteriát többnyire a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak, a kicsik itt labdába sem rúghatnak” – mondta Parragh László az Origónak arra a kérdésére, hogy helytálló-e az az információ, ami szerint az MKIK javaslatára lép a kormány a cafeteria-rendszer átalakításával.
A
cafeteria-rendszer fenntartása 12-14 milliárdba kerül,
viszont ennek csak a töredéke kerül vissza az éttermekhez, a szállodákhoz, a vendéglősökhöz. Vagyis a rendszert fenntartani nagyon költséges - mondta Parragh László.
„Kezdjük azzal, hogy a cafeteriát 2017. január 1-jével rögtön készpénzesítjük” – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó ülésén csütörtökön. Ha már az EU döntése miatt úgysem lehet fenntartani a cafeteria-rendszert, akkor a legegyszerűbb lenne,
ha odaadnánk pénzben
– mondta a miniszterelnök.
Parragh László szerint a kormány lépéskényszerben van, az uniós döntés miatt gyorsan kell cselekedni.
Nem az Európai Unió, hanem a kormány zúzza szét a cafeteria-rendszert - mondta Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A kormányzat a dafkepolitikát alkalmazta az uniós bírósági döntés után, amikor az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a kialakított magyar cafeteria-rendszer, az Erzsébet-utalvány és a Szép kártya rendszere állami vezénylettel működik, és kizárja a versenyből a külföldi cégeket.
A cafeteria mint rendszer nem arról szól, hogy kedvezményes adózású jövedelemhez juttassa a munkavállalót, hanem különböző
társadalmi célokat szolgál.
Például, hogy meleg ételt egyenek a dolgozók, vagy szánjanak időt pihenésre, rekreációra is. Vagy egészségügyi szolgáltatást vegyenek igénybe, vagy nyugdíjas korukra rendelkezzenek megtakarítással – mondta Karsai Gábor.
Mivel Magyarországon az adókulcsok magasak, ezért a cafeteriára egy adócsökkentő eszközként tekintettek. „Én egyébként nem vagyok a cafeteria-rendszer nagy híve, szerintem
az emberek többsége el tudja dönteni, hogy mire fordítsa a pénzét,
főleg a szerény jövedelműek esetében a megélhetés a legfontosabb. Nekik nem biztos, hogy a Szép kártya annyira vonzó volt” - tette hozzá.
A cafeteria-rendszerre sok szolgáltatóegység épült. Vendéglátóhelyek, szállodák, hotelek, egészségügyi szolgáltatók, nyugdíjpénztárak. Ha megszűnik a Szép kártya, ez sok vállalkozásnak bevételkiesést jelenthet – mondta a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.
Parragh László, az MKIK elnöke megerősítette, hogy végeztek tanulmányokat a cafeteria-rendszer kivezetéséről, de részleteket nem árult el. Az biztos, hogy a szállodák forgalmában érezhető lesz a Szép kártyák megszüntetése miatti bevételkiesés, de ezt egy áfacsökkentéssel a kormány könnyen orvosolhatja - mondta Parragh.
A belföldi turizmus szempontjából a
cafeteria-rendszer esetleges eltörlése kifejezetten veszélyes
- mondta az Origónak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Közelednek a választások, és ezt a döntést úgy lehet majd interpretálni a választóknak, hogy a cafeteria-rendszer forintosítása hatalmas gesztus volt a kormány részéről.
Karsai Gábor szerint a döntés
rengeteg konfliktushelyzetet okoz majd.
Példaként említette, hogy sok munkavállaló nem fog a menzára és wellnessezni járni a cafeteria-rendszer eltörlése után.
Karsai Gábor szerint a cafeteria készpénzesítése komoly adókiesést jelent majd, és a nullás költségvetést is keresztülhúzhatja. Karsai egyébként azt mondta, hogy szerinte a nullás költségvetésnek egyébként sincs realitása.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: az eddig rejtett kettős javadalmazási rendszert nyílttá tennék, lesz egy járulékoltatott alapbér és fölötte egy másik, amelyre az állam
nem szed járulékot, amivel együtt persze ez utóbbi után ellátás, táppénz, nyugdíj sem jár.
Ha szó szerint értelmezzük az elhangzottakat, akkor lesz a jövedelemnek egy olyan része, amelyből a munkáltató levonja az adót és járulékokat, és egy olyan, amelyhez ilyen terhek nem kapcsolódnak – mondta Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértő ügyvédje.
Erre példa egyetlen európai tagállamban sincs, készpénzkifizetéshez minden esetben járulékok kapcsolódnak, adómentesen jellemzően természetbeni juttatást biztosítanak a munkaadók a dolgozóiknak.
Mindezzel együtt
a terv megvalósíthatónak tűnik, és első rátekintésre nincs olyan uniós szabály sem, amelyet sértene
– mondta Réczei Géza.
Az MKIK elnöke szerint is tartható a cafeteriaösszegek készpénzesítésének 2017-es januári dátuma.
Ennek megvalósíthatóságáról szólva Réczei Géza elmondta, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben nevesíteni kell ezt a juttatást, hozzárendelni azokat a szabályokat, amelyek alapján ezt a munkáltatók adhatják, illetve az adminisztrációs, valamint az adóhivatal felé történő jelentési kötelezettségeket, amik a kifizetésekhez kapcsolódnak.
Arról van szó, hogy az állam egyoldalúan lemond bevételei egy részéről, vagyis az erre a jövedelemre eső járulékokról, munkajogi szempontból sem aggályos a kérdés.
A cégekről viszont hatalmas adminisztrációs terhet vesz le a cafeteria-rendszer eltörlése.
A forintosított összegek külön feltüntetése és jelentése az adóhivatal felé lényegesen egyszerűbben megvalósítható, mint a mostani, sokféle, különböző kedvezményeket takaró elemek nyilvántartása.
Ha alanyi jogon járna mindenkinek 2017-től a forintosított cafeteria összege, annak valószínűleg sokan örülnének. Eddig ugyanis a munkáltatók csak egy része élt ezzel a lehetőséggel, jellemzően a nagy multinacionális vállalatok, a kis- és középvállalati szektorból minden harmadik cég adott ilyen juttatást a dolgozóinak. Ha viszont lehetőség lesz arra, hogy járulékmentesen javadalmazzák a dolgozóikat, minimális adminisztráció mellett, vélhetően
jóval több cég él majd ezzel a lehetőséggel.
Ez ugyanakkor már felvethet egy másik problémát. A cafeteria készpénzesítése elvileg nem okozna komolyabb csökkenést az állami bevételekben, hiszen ezt a pénzt eddig is kedvezményes járulékfizetés mellett adták a cégek. Ha azonban a jelenleginél jóval többen adnának ilyen címen juttatást dolgozóiknak, azt a költségvetés megérezhetné. Ahhoz persze, hogy ennek mértéke becsülhető legyen, jóval több információra és adatra lenne szükség - mondta Réczei Géza.