„Ez egy érzelmileg erősen telített válság, és nagyon fontos politikai kihívás, de az ügy gazdasági vonulatát nézzük, és csak azt nézzük, meggyőződésem, hogy ezzel alkalmunk nyílik további 0,2-0,3 százalékos növekedést elérni” – mondta Pierre Moscovici a CNBC-nek adott interjúban.
Mint mondta, a több éves megszorító politika után pozitív hatással lehet több uniós tagállam gazdaságára, hogy az államok ismét készek költeni, elsősorban a menekültek elhelyezésére és más módon való segítésére. A biztos szerint ez növelheti a keresletet a hitelekre, ezzel emelheti az uniós kamatszintet, ami az elmúlt évek pénzügyi szigora miatt rendkívül alacsonyan állt.
Ezt a költekezési kevésbé kockázatossá teszi, hogy az uniós országok
államadóssága a várakozásoknál alacsonyabb volt tavaly.
Az Európai Bizottság adatai szerint az összeurópai GDP-arányos deficit 1,9 százalék volt 2015-ben, az előrejelzésekben szereplő 2,2 százalék helyett.
A menekülteket nagy számban befogadó államok elsősorban munkahelyteremtésre, az érkezők elszállásolására és egészségügyi ellátására, oktatására költött, valamint alapszintű pénzügyi segítséget is nyújtottak a migránsoknak. Szintén ösztönzik a növekedést a határok ellenőrzésére tett lépések, köztük a különböző határzárak építése is.
A CNBC idézi Soros Györgyöt, aki nemrég arról írt, számítása szerint a menekültválság megoldására tett lépések – a befogadó és a határvédelmi intézkedésekkel együtt –
évente közel 45 milliárd dollárba (12 681 forint) kerülhet az EU-nak.
Soros szerint az unió gazdaságát a különféle multiplikátor hatások miatt élénkítenék ezek a kiadások (a beruházásokkal több pénz kerülne a magánszektorba, a kölcsönök növelnék a hitelezési kedvet).
Több európai országban valóban a korábban magabiztosabb befektetési politikát hirdettek. Az év elején
Németországban bejelentették, hogy a GDP 0,5 százalékával növelik
az állami befektetés mértékét. Ausztriában és Svédországban 0,3, illetve 0,9 százalékkal költenek többet, nagyrészt a migránsválságra adott válaszintézkedések miatt.
Tavaly novemberben az OECD szintén azt jósolta, hogy „a menekültek támogatásáról szóló állami kiadások a GDP 0,1-0,2 százalékával növelhetik az európai összkeresletet 2016-ban és 2017-ben.”
Moscovici szerint a növekedést nemcsak ezek a beruházások élénkíthetik, hanem a munkahelyteremtésre fordított mintegy 315 milliárd euró (97 703 milliárd forint) is. Szerinte
28-ból 27 ország stabil GDP-növekedésre számíthat”
(a kivétel a CNBC szerint Görögország lehet), ami uniós szinten 1,5-2 százalék lehet a következő két évben.
Hozzátette: néhány országot még mindig korlátoz a magas államadósság, ezért ezekben az államokban továbbra is megszorító politikát érdemes folytatni, alacsony szinten tartani a kiadásokat. „Más országoknak már van lehetőségük manőverezni, ők több befektetésben érdekeltek. Németország most pontosan ezt teszi” – mondta.