Mivel a gépek egyre fejlettebbek lesznek, sokan elveszítik a munkájukat, miközben szintén sokaknak csökken a bére – így hangzik a szakértők által megfogalmazott érvelés alapja. Mindeközben a robotika erősen fokozza majd a termelékenységet, aminek következtében az árak csökkenésnek indulnak a világgazdaságban. Ez pedig egy tartósan alacsony infláció korát hozhatja el, jelentős kihívások elé állítva a világ nagy jegybankjait – írja a Bloomberg.
A technológiai fejlődés korlátozza majd az infláció feléledését – mondta Axel Weber, a UBS Csoport elnöke, a német Bundesbank korábbi vezetője. Az aggodalom másik fontos aspektusa, hogy az úgynevezett negyedik ipari forradalom egyre nagyobb mértékben csökkenti a munkaerő arányát, és a munkanélküliség emelkedése mellett a bérekre, és ezáltal a fogyasztásra is nyomást helyez, különösen az alacsonyan képzett dolgozók esetében.
A Világgazdasági Fórum egyébként úgy számolt, hogy az automatizáció
több mint 5 millió álláshelyet szüntet majd meg 2020-ig
a világ legfejlettebb 15 országában. Ez pedig felerősítheti az olyan szélsőséges politikai hangok támogatottságát, mint amilyeneket Marine Le Pen üt meg Franciaországban vagy Donald Trump az Egyesült Államokban.
Gazdasági szempontból az első hatást az alacsonyabb bérek jelentik a helyettesíthető munkaerő számára – mondta Adam Posen, korábbi Bank of England döntéshozó, aki ma a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezetője. Hozzátette, ez a jelenség idővel letisztul és beállítódik, de az elsődleges hatásai
csökkenő inflációt eredményeznek majd.
Ezt hangsúlyozta Clinton elnök korábbi gazdasági tanácsadója, Laura Tyson is, aki szerint a technológiai változás eredménye egy alacsony inflációs környezet lesz.
A produktivitás jelentős növekedése emellett lehetővé tenné, hogy a jegybankok hosszabb ideig alacsony szinteken tartsák a kamatokat. A Bank of America például azzal számol, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia beépítése számos iparágban mintegy 30 százalékos termelékenység-növekedést hozhat.
Noha a termelékenység növekedése sokakban optimizmus ébreszt, az egyik legnagyobb kockázatot a mindezzel járó politikai változások jelentik.
Radikális változás jön, és ez nagyon fájdalmas is lehet”
– jelezte Johan Dennelind, a svéd telekommunikációs cég, a TeliaSonera vezérigazgatója.
Hogy pontosan milyen reakciókat vált majd ki a gazdaság átalakulása, nem világos, de a Nobel-díjas közgazdász, Edmund Phelps szerint a kormányoknak olyan adórendszerrel kellene válaszolniuk a kihívásokra, amely az előnyt élvezők profitjából nagyobb arányban támogatja a hátrányt szenvedőket.
A jegybankárok egyébként már egy ideje készülnek a földcsuszamlásszerű változásokra. A brit központi bank vezető közgazdásza például novemberben emelte ki, hogy a becslésük szerint az automatizáció 15 millió brit munkahelyet veszélyeztet.
Mindennek következtében a jegybankoknak hátra kell lépniük egyet, és
el kell gondolkodniuk a monetáris politikájuk irányán,
tette hozzá a témához Paul Sheard, a Standard & Poor’s vezető közgazdásza. Különösen azért, mert a pénzügyi válság óta rendre nem tudták hozni az inflációs céljaikat, és egy ilyen új környezetben újra kell értelmezni az árstabilitás elérésének lehetőségeit.