Jön a robotok harca a jegybankok ellen

robot AI mesterséges intelligencia
POMONA, CA - JUNE 06: Team Tartan Rescue's CHIMP (CMU Highly Intelligent Mobile Platform) robot uses a hand-held power tool during the cutting task of the Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) Robotics Challenge at the Fairplex June 6, 2015 in Pomona, California. Built by Carnegie Mellon University-NREC, CHIMP took home a third prize check for $500,000. Organized by DARPA, the Pentagon's science research group, 24 teams from aorund the world are competing for $3.5 million in prize money that will be awarded to the robots that best respond to natural and man-made disasters. Chip Somodevilla/Getty Images/AFP
Vágólapra másolva!
A robotok térnyerése, vagyis az automatizálódás fokozódása kamatcsökkentésekhez vezethet a világgazdaságban. Ez volt az elmúlt napok egyik nagy következtetése a vezető szakemberek részéről, különösen, hogy a davosi Világgazdasági Fórum egyik vezető témáját a technológia radikális átalakulása adta.
Vágólapra másolva!

Mivel a gépek egyre fejlettebbek lesznek, sokan elveszítik a munkájukat, miközben szintén sokaknak csökken a bére – így hangzik a szakértők által megfogalmazott érvelés alapja. Mindeközben a robotika erősen fokozza majd a termelékenységet, aminek következtében az árak csökkenésnek indulnak a világgazdaságban. Ez pedig egy tartósan alacsony infláció korát hozhatja el, jelentős kihívások elé állítva a világ nagy jegybankjait – írja a Bloomberg.

A technológiai fejlődés korlátozza majd az infláció feléledését – mondta Axel Weber, a UBS Csoport elnöke, a német Bundesbank korábbi vezetője. Az aggodalom másik fontos aspektusa, hogy az úgynevezett negyedik ipari forradalom egyre nagyobb mértékben csökkenti a munkaerő arányát, és a munkanélküliség emelkedése mellett a bérekre, és ezáltal a fogyasztásra is nyomást helyez, különösen az alacsonyan képzett dolgozók esetében.

Összezavart politika

A Világgazdasági Fórum egyébként úgy számolt, hogy az automatizáció

több mint 5 millió álláshelyet szüntet majd meg 2020-ig

a világ legfejlettebb 15 országában. Ez pedig felerősítheti az olyan szélsőséges politikai hangok támogatottságát, mint amilyeneket Marine Le Pen üt meg Franciaországban vagy Donald Trump az Egyesült Államokban.

Indul a nagy versenyfutás? Forrás: AFP/Chip Somodevilla

Gazdasági szempontból az első hatást az alacsonyabb bérek jelentik a helyettesíthető munkaerő számára – mondta Adam Posen, korábbi Bank of England döntéshozó, aki ma a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezetője. Hozzátette, ez a jelenség idővel letisztul és beállítódik, de az elsődleges hatásai

csökkenő inflációt eredményeznek majd.

Ezt hangsúlyozta Clinton elnök korábbi gazdasági tanácsadója, Laura Tyson is, aki szerint a technológiai változás eredménye egy alacsony inflációs környezet lesz.

Kihívások és optimisták

A produktivitás jelentős növekedése emellett lehetővé tenné, hogy a jegybankok hosszabb ideig alacsony szinteken tartsák a kamatokat. A Bank of America például azzal számol, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia beépítése számos iparágban mintegy 30 százalékos termelékenység-növekedést hozhat.

Noha a termelékenység növekedése sokakban optimizmus ébreszt, az egyik legnagyobb kockázatot a mindezzel járó politikai változások jelentik.

– jelezte Johan Dennelind, a svéd telekommunikációs cég, a TeliaSonera vezérigazgatója.

A brit jegybank már készül (a képen a Bank of England kormányzója, Mark Carney) Forrás: AFP/Anthony Devlin

Hogy pontosan milyen reakciókat vált majd ki a gazdaság átalakulása, nem világos, de a Nobel-díjas közgazdász, Edmund Phelps szerint a kormányoknak olyan adórendszerrel kellene válaszolniuk a kihívásokra, amely az előnyt élvezők profitjából nagyobb arányban támogatja a hátrányt szenvedőket.

Készülhetnek a jegybankok

A jegybankárok egyébként már egy ideje készülnek a földcsuszamlásszerű változásokra. A brit központi bank vezető közgazdásza például novemberben emelte ki, hogy a becslésük szerint az automatizáció 15 millió brit munkahelyet veszélyeztet.

Mindennek következtében a jegybankoknak hátra kell lépniük egyet, és

el kell gondolkodniuk a monetáris politikájuk irányán,

tette hozzá a témához Paul Sheard, a Standard & Poor’s vezető közgazdásza. Különösen azért, mert a pénzügyi válság óta rendre nem tudták hozni az inflációs céljaikat, és egy ilyen új környezetben újra kell értelmezni az árstabilitás elérésének lehetőségeit.