Kiutasítják azokat, akik nem akarnak maradni

migráns bevándorló szeged bíróság
A vádlott, a tolmács és a bíró
Vágólapra másolva!
Sorra ítélik el az elfogott illegális bevándorlókat a Szegedi Járásbíróságon. A vádlott mindig bűnös, az ítélet mindig kiutasítás. Déjà vu tárgyalások, sajnálkozó bevándorlók, kimerült ügyvédek. Az Origo Szegeden járt.
Vágólapra másolva!

Kézen fogva andalgó párokkal, korzózó családokkal és magányos ücsörgőkkel van tele a szegedi Dugonics tér. A rendezvénysátrak melletti színpadon a gitárosduó a Proud Mary-t játssza, majd a Time After Time-ot. „Valami fesztivál lesz itt?” - kérdezzük. A közeli Széchenyi teret ostrom alá vette az ősz és a világpolitika. A lombkoronák sárgulnak, alattuk az emberek ilyesmiket mondanak: „Irakot is Amerika baszta szét.”

A Szegedi Járásbíróság épülete kívülről tekintélyt parancsoló, belülről viszont úgy néz ki, mint egy lestrapált általános iskola. Szürkésfehér kockás csempe a láb alatt, vállmagasságig érő lambériaborítás a falakon, neoncsöves lámpák.

Bűnös

Az egyik tárgyalóteremben álló, fejkendős, negyvenes szír nő azt mondja, hogy

gyalog ment át egész Macedónián.

Szemben vele a bíró, balra az ügyész, jobbra az ügyvéd. Mellette borostás férfi áll. A tolmács. A falat egy rendőr támasztja. Mindenki enervált és kedvetlen. A bíró monoton hangon beszél, az ügyész a körmét piszkálja elmélyülten, az ügyvéd maga elé bámul. A bíró beszél, a tolmács fordít.

A vádlott bűnös határzár tiltott átlépése bűnében.

A büntetése 2 év kiutasítás Magyarország területéről. Emellett meg kell fizesse a bűnügyi eljárás költségeit, ami 15 ezer forint. A tolmács díját a magyar állam állja.

Ez most már bűncselekmény Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A hölgy a tárgyaláson nem tett vallomást, de a nyomozás során igen, azt pedig felhasználhatta a bíróság. Eszerint férjével és 3 gyerekével átbújt a magyar–szerb határon álló drótakadály alatt. Enyhítő körülmény, hogy a hölgy háborús övezetből jött, hogy gyerekei vannak, hogy a határzárban nem tettek kárt, hogy együttműködő volt, és hogy

Magyarországon még büntetlen előéletű

– fejti ki a bíró.

Nem Magyarországon át

A nő ekkor elsírja magát. A tolmács halkan vigasztalja. A bíró megenyhül. „Ez még nem jelenti azt, hogy nem juthat el Svédországba, ahová tart. Csak éppen nem Magyarországon át.” A tolmács ezt is lefordítja, de a nő nem nyugszik meg. Három választása van: elfogadja az ítéletet, fellebbez, vagy gondolkodik három napot.

Elfogadja az ítéletet, ami már jogerős is.

A „fogva tartás megszűnt”, hamarosan visszaviszik Szerbiába.

A kocsiba zárva

Így zajlik egy migránsper ítélethirdetése. A folyosón a nő még beszélget a tolmáccsal. „Nem érti az egészet, nem is akart Magyarországon maradni” - mondja a tolmács. Megkérdezzük az egyik rendőrt, hogy hol van a nő családja? „A kocsiban, odakint.” „És vigyáz rájuk valaki?”

Ne aggódjon, valamennyire lehúztam az ablakot” - találja ki a következő kérdésünket.

A bevándorló, a tolmács és a bíró Forrás: Origo

A folyosón taláros hölgyek isznak gépi kávét. Fáradtak. „Komolyan intravénásan fogom a kávét bekötni” - mondja az egyikük.

„Megterhel mindenkit ez a rendkívüli állapot az igazságszolgáltatásban, a bírókat, az ügyészeket, a rendőröket és a tolmácsokat is” - mondta az Origónak telefonon dr. Kovács Tímea. A szegedi ügyvéd szerint mindez

az egyéb területen végzett munkát is megnehezíti.

Tolmácsra várva

Nincs nagy jövés-menés a bíróságon, csak a földszinti folyosó egyik végén van zsúfoltság. 20-30 unatkozó rendőr ácsorog, fél tucat taláros hölgy beszélget, a padokon ücsörgők ruházata rongyos. Karszalagot viselnek, amire ráírták a nevüket. Őket illegális határátkelés közben vagy után fogták el. Van közöttük magányos huszonéves férfi, de háromgyerekes család is.

Várakozó migráns Forrás: Origo

Az eljárások állnak. Tolmácsra várnak, törökül és kurdul tudó emberre lenne szükség. Addig nem lesz új tárgyalás. Még egy ítélethirdetés viszont igen. Beülünk rá.

Ugyanaz, mással

Szembe a bíró, balra az ügyész, jobbra az ügyvéd. Velük szemben egy kopasz harmincas férfi és a borostás tolmács. A falat egy rendőr támasztja. Mindenki enervált és kedvetlen. Déjà vunk van. Minden ugyanolyan, mint az előbb. Annyi csak az eltérés, hogy a vádlott férfi, és nincsenek gyerekei. Ugyanaz a vád, ugyanaz a forgatókönyv, ugyanaz az ítélet is.

„Az eljárások formálisak, és ugyanazon forgatókönyv szerint zajlanak” - mondta Kovács Tímea ügyvédnő. Szeptember 15-e óta az országhatár szabálytalan átlépése bűncselekménynek számít. A Btk. speciális szabályokat fogalmaz meg ezekre a tárgyalásokra. Az egész ügymenet kódolva van, és persze a végkifejlet is.

Az ügyvéd szerint a genfi egyezmény 31-es cikkelyének megsértése, hogy a menekülteket büntetéssel sújtsák a határ szabálytalan átlépése miatt. Gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, hogy a menekültek csak az első biztonságos országig tekinthetők menekültnek, és nálunk már bevándorlóknak számítanak. A valóság az, hogy például egy Szíriából jövő menekült egészen idáig nem jön át biztonságos országon, ami számára védelmet nyújthatna, mondta az ügyvéd.

Szerbiát a magyar kormány biztonságos országnak tekinti, de az ENSZ nem.

A világszervezet még 2012-ben adott ki egy állásfoglalást erről, ezt 2015-ben megerősítették, és további aggályokat fogalmaztak meg. Az ügyvéd szerint a menekültek teljes létbizonytalanságban élnek Szerbiában, mindenféle ellátás nélkül. Az útba eső országokról, például Törökországról vagy Macedóniáról fel sem merül, hogy biztonságos országok lennének,

nincs működőképes menekültügyi rendszerük.

Az ügyvéd szerint nem lehet egy országot egységesen mindenkire vonatkozóan biztonságosnak mondani, és egyéniesített vizsgálatokra lenne szükség. Például egy kurd nemzetiségű szír állampolgár számára Törökország is veszélyes helynek számít.

A tárgyalás

Megjön végre a kurd tolmács, jöhet a tárgyalás. Huszonéves fiatalember a vádlott. Kopott könyökű zakót visel, a cipője lyukas. Először a rendőr beszél.

A férfit Kiskunhalason fogták el, miután átmászott a határdrót alatt. „A bizonyítékok rendelkezésre állnak” - mondja a rendőr, de nem megy bele a részletekbe. Az ügyész elmondja a vádat, és hogy a határon csak a kijelölt helyen lehet átmenni. Majd visszaül, és rajzolgatni kezd.

A legtöbbjüket kiutasítják Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A férfi elismeri bűnösségét, de nem kíván vallomást tenni. A nyomozás során már tett egyet. Ezután megkérdezik, kiféle-miféle. Kiderül, hogy törökországi kurd, nőtlen, csak általános iskolát végzett, és pincér volt odahaza. Havonta 750 dollárt keresett (körülbelül 210 ezer forint). Németországba tart.

Törökországban a kormány üldözte őt származása és politikai nézete miatt. Valaki figyelmeztette, hogy keresik, ezért indult útnak.

Politikai üldözött

A bíró közölte vele, hogy a genfi egyezmény értelmében csak az első biztonságos országig számít menekültnek, onnantól már bevándorló. „Ha tényleg a kormány elől menekült, akkor miért nem állt meg az első biztonságos helyen?” - kérdezi a bíró. „Rokonaim élnek Németországban” - hangzik a válasz. A férfi azt is elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, és hogy

nem tudta, hogy nem szabad átmászni a kerítés alatt.

Újra az ügyészen a sor. Elmondja, hogy a rendőri jelentés és a vallomás után egyértelműen bűnös a vádlott. A kerítés egyértelmű jelzés, félreérteni nem lehet. El kell ismerni azonban, hogy van néhány enyhítő körülmény: a politikai üldöztetés, a vádlott fiatal kora, hogy nem tett kárt a kerítésben, és persze, hogy Magyarországon büntetlen előéletű.

Felmentés nélkül

Az ügyvéd annyit tesz hozzá mindehhez, hogy az illegális határátkelést nem vitatja. Viszont arra kéri a bírót, hogy mentse fel a vádlottat, aki azért indult el, mert az élete és a szabadsága veszélybe került. Ha mégis elítélik a vádlottat, akkor a lehető legkisebb büntetést kapja, a már említett enyhítő körülmények miatt.

A bíróság visszavonul. Majd szólnak, hogy megvan az ítélet. Bemegyünk. Szembe a bíró, balra az ügyész, jobbra az ügyvéd. A falat egy rendőr támasztja. Mindenki enervált és kedvetlen. A bíró monoton hangon beszél, az ügyész a körmét piszkálja elmélyülten. A vádlott bűnös. A büntetés kiutasítás.