Közel kétévnyi magyar GDP-t égetett el Kína

Kína tőzsde pánik
To go with China-economy-stocks-policy,FOCUS by Bill SAVADOVE In this photo taken on September 1, 2015, an investor checks his smartphone as a digital board in the background shows stock market movements at a brokerage house in Shanghai. Chinese authorities have deployed vast sums to try to stabilise slumping share prices, but have to contend with a rumour-driven market and investors like Wang Youfu, whose latest sure thing is a chemical firm that lost $180 million last year. AFP PHOTO / JOHANNES EISELE
Vágólapra másolva!
Továbbra is aggódnak a befektetők a kínai gazdaság állapota miatt, a kínai kormány azonban erőből próbálja megoldani a gondokat. A spekuláció megállítása miatt sok a tilalom, miközben eszelős mennyiségű pénz tűnt el a piacról.
Vágólapra másolva!

A kínai kormány eddig 236 milliárd dollárt (az éves magyar GDP közel kétszerese) költött arra, hogy ráncba szedje a részvénypiacát, amióta június közepe óta megindult a tőzsdei lejtmenet – írja a Bloomberg. A Goldman Sachs befektetési ház legfrissebb jelentése szerint a probléma megoldására ráállított

kínai hatóság csak augusztusban mintegy 600 milliárd jüant, vagyis 94 milliárd dollárt fordított az ügyre.

A piacok megnyugtatására és az esés megakadályozására elköltött teljes összeg eléri a szabadon kereskedett kínai részvények értékének 9,2 százalékát. A befektetők most azon aggódnak, mi fog történni, amikor majd a kínai kormány kiáll a piacok mögül.

A Shanghai Composite indexének árfolyammozgása az elmúlt egy évben Forrás: Investing.com, Investor.hu

Nincs nyugalom

A kínai tőzsde egyik vezető indexe, a Shanghai Composite Index 41 százalékot esett júniusi csúcsához képest, amivel 5 ezer milliárd dollár (a magyar GDP 38-szorosa!) tűnt el a piacról. Hogy megállítsák a bukást,

a kínai vezetés 400 milliárd dollárt adott az állami ügynökségnek, hogy részvényeket vásároljon,

a legnagyobb részvényeseknek megtiltotta a részvényeladást, és az állami vállalatokat is felszólította a vásárlásra. Mindezen folyamatok - megspékelve a jüan augusztusi leértékelésével - felkavarták a globális piacokat, jelentős árfolyamkilengéseket okozva a tőzsdéken.

A világ vezető tőzsdéinek vesztesége a kínai tőzsde 2015. június 14-én megindult lejtmenete óta eltelt időben (T=ezer milliárd dollár) Forrás: Bloomberg

A befektetők láthatóan aggódnak amiatt, hogy Kína erőből próbálja megoldani a piaci gondokat, ennek hatása kedden is érezhető volt a tőzsdén, Tokióban erős mínuszban zártak a vezető indexek.

Csak a szigor

A kínai kormány azt ígérte, hogy eltörli az osztalékadót a részvényeiket több mint egy évig tartó befektetők esetében. Ezt megelőzően a spekuláció letörésének céljából

szigorították a határidős részvényindexügyletek és a nyitott napon belüli pozíciókra vonatkozó feltételeket.

A befektetők a kedvezőtlen augusztusi külkereskedelmi adatokból is pozitívumot olvastak ki, mondván, növekszik a nyomás a kormányra, hogy tegyen további intézkedéseket a gazdasági növekedés megtámogatására.