Ezért nem lesz rendes nyugdíja

nyugdíjas sportolók
nyugdíjas sportolók
Vágólapra másolva!
A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is - mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.
Vágólapra másolva!

A minden földrészről vett mintában országonként ezer embert kérdeztek meg úgy, hogy 90 százalékuk még aktív korú volt. A felmérés kimutatta, hogy átlagosan az emberek egynegyede akar tovább dolgozni a nyugdíjas életkor elérése után is, Magyarországon ez az arány 30 százalék.

Sokan nyugdíj után is dolgoznak

A megkérdezettek részben azért vállalnának munkát nyugdíjasként is, mivel nincs elég megtakarításuk, 38 százalék pedig a munkája, hivatása szeretetével magyarázta a továbbdolgozást.

Ha nyugdíjat akar, takarékoskodjon Fotó: Kádár Adrián

A felmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók mintegy negyede részmunkaidős foglalkoztatást biztosítana a nyugdíjas korúaknak. Ezért is fogalmazták meg a kutatók egyik ajánlásukban azt, hogy az állam olyan szabályozást léptessen életbe, amely lehetővé teszi a törvényesnél későbbi, lépcsőzetes ütemű nyugdíjba vonulást. Ennek előnye lenne az is, hogy aki tovább dolgozik, annak a nyugdíja is több lesz.

A hollandokról kellene példát venni

Az Aegon kutatórészlege által készített felmérés alapvetően a nyugdíjra való felkészülést vizsgálta. Az általános megállapítás az volt, hogy amíg az 55-64 évesek 45 százaléka takarít meg nyugdíjas éveire, addig a 18-24 éves korosztálynál ez az arány mindössze 29 százalék. Vagyis nemzetközi tendencia az, hogy a munkába állók nem azonnal, hanem késve kezdenek megtakarítani.

Havi 10 ezer forint megtakarítás kevés lesz a nyugodt nyugdíjas évekhez Forrás: AFP/Philippe Huguen



Ez alól néhány nyugat-európai ország kivétel, ahol a munkába álló azonnal tagja lesz egy nyugdíjpénztárnak, amelybe a munkaadó akkor fizet díjat, ha a munkavállaló is rendszeresen utal oda a fizetéséből.

Hollandiában például évente közlik a munkavállalókkal azt is, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak.


Európában a nyugdíjba vonulás után átlagosan még 20 évet élnek az emberek, Magyarországon ez az időszak 17-18 év. Ahhoz, hogy ennyi időre az állami nyugdíjrendszer egyensúlyban legyen - az aktívak befizetése fedezze a nyugdíjakat - egy szülőképes nőre 2,1 gyermeknek kellene jutnia. Ezzel szemben a magyar adat mindössze 1,4 gyermek - hívta fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes.

Havi 10 ezer forint kevés lesz

Az Aegon magyarországi önkéntes nyugdíjpénztári ügyfeleinek az átlagéletkora 45 év, vagyis követi a nemzetközi trendet. Az átlagdíj évi 135 ezer forint, vagyis nem sokkal több havi 10 ezer forintnál.Húsz éven át ekkora összegű befizetéssel és annak hozamával, valamint szintén húsz nyugdíjas évvel kalkulálva ez nem jelentős kiegészítése az állami nyugdíjnak.

Ha boldog nyugdíjas éveket akar, időben kezdjen el spórolni Forrás: Origo

Az átlagnyugdíj 100 ezer forint körül van ma Magyarországon. Aki ma 45 évesen 250 ezer forintot keres, az 116 ezer forintos nyugdíjban bízhat. Egy mai 50 éves, 150 ezer forintot kereső ember a nyugdíjas éveire 84 ezer forint állami nyugdíjat kaphat. Ennyiből ma sem lehet megélni, 20-30 év múlva pedig még kevésbé lehet majd - mondta egy korábbi Origónak adott interjúban Deák Ferenc István nyugdíjszakértő.