Ezek a továbbszámlázás áfakockázatai

Woman using laptop computer

Az áfa szempontjából a közvetített szolgáltatások és a járulékos költségek kezelése számos kérdést vet fel, és meglepően sok hibalehetőséget rejt. A sok cégvezető fejében csak egyszerű továbbszámlázásként élő ügyletek áfakezelése – különösen a külföldi tranzakciók esetében – rendkívül összetett lehet, és emiatt ellenőrzési kockázatot is hordoz.

Közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha egy vállalkozás valamely szolgáltatás nyújtásakor a saját nevében, de más javára jár el. A hétköznapi szóhasználatban gyakran csak továbbszámlázásnak nevezettszolgáltatásközvetítés – megítélését és a kapcsolódó szabályokat is figyelembe véve – ugyanakkor messze túlmutat az egyszerű, technikai jellegű számlakibocsátási feladaton – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb jelentése.

A továbbszámlázás áfakezelése összetettebb lehet, mint gondolnánk Forrás: PhotoAlto/Eric Audras / Altopress/Eric Audras

Egy ügylet helyett kettő

A közvetített szolgáltatás esetében – bár fizikailag egy ügylet valósul meg –

az áfa és a számvitel szempontjából két ügyletet kell dokumentálni,

azaz két ügylet kapcsán kell az áfakezelés szempontjait is mérlegelni . „A két ügylet tárgya ugyan teljesen azonos, és általában a számlázásuk is hasonlóan történik, mégis sok az olyan eset, amelyben a szolgáltatás közvetítőjénél az igénybe vett szolgáltatás áfakezelése más, mint az ugyanazon szolgáltatás nyújtásakor történő számlázásé” – mutatott rá a szakértő.

A szakértők szerint ilyen típushelyzet lehet, ha – például az alanyiadó-mentesség miatt – eltér az egyes szereplők adózói státusa, de

nemzetközi ügyletek közvetítésekor más lehet a teljesítés helye is.

Ugyancsak változtat egy adott tranzakció adójogi megítélésén, ha azt – más főügylethez kapcsolódó járulékos jellege miatt – a fő ügylettel azonos adókezelés alá kell vonni. Ez ugyanis a teljesítési helyet, az adómértéket, illetve azt is érintheti, hogy a bejövő ügylet és a kiszámlázott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás hatálya alá tartozik-e. Szmicsek Sándor elmondta, hogy olyan eset is előfordulhat, amelyben a szolgáltatást más szolgáltatásokkal együtt továbbközvetítve komplex, új szolgáltatás keletkezik. Ekkor persze már nem a klasszikus közvetített szolgáltatásról beszélünk” – tette hozzá.

Kinek a nevében, kinek a javára?

A szolgáltatás közvetítőjét ilyen esetekben úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Szerződéses kapcsolatban áll ugyanis mind a szolgáltatás végső megrendelőjével, mind pedig a szolgáltatás eredeti nyújtójával. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás közvetítője két szerződést is köt a saját nevében.

„Éppen ennek mentén lehet elhatárolni a szolgáltatásközvetítőt az ügynöki (közvetítői) szolgáltatás nyújtójától, hiszen a közvetített és a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nyújtója is más szolgáltatását árulja. A lényegi különbség kettejük között az, hogy az ügynök más nevében más javára jár el, a szolgáltatás közvetítője pedig a saját nevében más javára" – magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

Az ügynök szerződéskötési célból értékesítési szándékkal hozza össze a feleket, majd az egyikükkel megkötött különmegállapodás alapján sikerdíjban (jutalékban) részesül. Ezzel szemben a közvetítőn maga az alapszolgáltatás is „keresztülfolyik", amelyet felárral növelten vagy anélkül nyújt és számláz tovább a megrendelőjének.

Elemezni kell

„Minden egyes szolgáltatásközvetítési esetet érdemes részletesen megvizsgálni: figyelembe kell venni a körülményeket, az ügylet tárgyát és a szereplők adójogi státusát, illetve ugyancsak

fontos elkülönítve is elemezni a láncba kapcsolódó két ügyletet.

Büntetést kockáztatnak azok a cégek, amelyek ezt elmulasztják, emiatt rosszul számlázzák és dokumentálják ezeket a tranzakciókat” – foglalta össze Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.

Nézzünk egy példát

A következő példa jól szemlélteti, hogy miről van szó. Egy magyar tanácsadó vállalat (Tanácsadó) egy hazai ingatlanhoz kapcsolódó ingatlanszakértői szolgáltatást számláz egy magyar közvetítőnek (Közvetítő), aki ez német megrendelője (Megrendelő) felé közvetíti. Elsőként vizsgáljuk meg a Tanácsadó és a Közvetítő közötti ügyletet. Az ingatlanszakértői tevékenység adóköteles ügylet, nem tartozik a belföldi fordított adózás hatálya alá, mindkét szereplő magyarországi székhelyű. Ezek alapján a teljesítést követően a Tanácsadó 27 százalékos áfatartalommal állítja ki számláját a Közvetítő felé, a Tanácsadó befizeti az áfát, a Közvetítő pedig – az erre vonatkozó szabályok betartásával – levonásba helyezheti azt.

A második ügyletben a Közvetítő értékesíti az ingatlanszakértői tevékenységet a Megrendelőnek. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, köztük az ingatlanszakértői szolgáltatás nyújtásakor a teljesítés helye az ingatlan helyszíne, azaz ebben az esetben Magyarország. A Közvetítőnek a 27 százalékos magyar áfa áthárításával kell számláját kibocsátania. A Közvetítő köteles lesz az adót bevallani és befizetni. A német Megrendelő a rá áthárított áfát különleges eljárásban igényelheti vissza. Jelen esetben tehát mindkét ügyletet a magyar áfa felszámításával számlázták.

A másik eset

Mi történne akkor, ha a közvetített szolgáltatás nem ingatlanhoz kapcsolódna? Ha a német Megrendelő piackutatást rendel a magyar Közvetítőtől, akinek a tényleges szolgáltatást egy magyar Tanácsadó nyújtja, akkor csak az első ügylet számlázásakor szükséges a magyar áfát felszámítani. Mivel a piackutatási tevékenységnél – ha a megrendelő uniós (közösségi) adóalany – a teljesítés helye a Megrendelő székhelye, emiatt a második ügylet, amelyikben a Közvetítő a szolgáltatást a Megrendelőnek kiszámlázza, kívül esik a magyar áfatörvény területi hatályán, azaz a Közvetítő nem fog magyar áfát feltüntetni a számláján.