Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az El Nino (a spanyol szó jelentése „a gyermek”, a kisded Jézusra utalva) a tengeráramlatokkal összefüggő éghajlati jelenség, időről időre, általában karácsony tájékán kezdődik, és a Föld több pontján is érezteti a hatását. Az El Nino kiváltó oka a Csendes-óceánban egy nyugat-keleti irányú meleg tengeráramlás, ez általában akkor jelenik meg, amikor az óceán egyenlítő környéki vizei a szokásosnál jobban felmelegszenek. Ez az áramlat elnyomja az Antarktisz felől érkező hideg Humboldt- és Perui-áramlást.
A jelenség
a világ különböző tájain eltérő időjárási rendellenességeket okoz:
Dél-Kelet-Ázsiában és Ausztráliában aszályt, Afrikában, az Egyesült Államok keleti partvidékén és a Karib-szigeteken viszont esőzéseket, sőt, hurrikánokat hoz. Bár az El-Nino természetes jelenség, az utóbbi évtizedekben sűrűbben jelentkezett, ami a szakértők szerint a klímaváltozással van összefüggésben.
A Bloomberg csütörtökön arról írt, hogy kutatók szerint
az idén évtizedek óta nem látott erősségű El Nino-szezon kezdődik.
Ennek a hatásai már most érezhetőek: az indonéziai Szumátra szigetét októberben súlyos aszály sújtotta, ami sok helyen erdőtüzekhez vezetett.
A közelmúltban a legsúlyosabb El Nino-szezon 1997-98 fordulóján érte a Földet, a jelenségnek ekkor rendkívüli következményei lettek. Az aszályok nyomán fellépő
tüzek, szárazság, valamint az Atlanti-óceán vidékét sújtó viharok összesen mintegy 30 ezer emberéletet követeltek,
és 100 milliárd dolláros nagyságrendű károkat okoztak. A szakértők szerint az idei télen hasonló mértékű időjárás-változás várható.
Októberben a Csendes-óceán egyenlítői szakaszán 2,4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést mértek az év ezen szakában szokásos átlaghőmérséklethez képest. Bár ez nem tűnik soknak, az eddigi tapasztalatok szerint már egy 0,8 fokos kilengés is képes beindítani az El Ninót.
A várható természeti katasztrófákból az európai lakosság leginkább a déli égövi termények, főként a kávé, a tea és a csokoládé árának megugrását fogja érzékelni. A Bloombergnek nyilatkozó termesztők szerint
a szárazság már most pusztítani kezdte az ültetvényeket.
Attól tartok, nem lesz elég vizünk a következő vetéshez” – mondta Mai Ky Van, a vietnámi állami kávé- és kakaótermelő vállalat igazgatóhelyettese. Elmondása szerint a termés már most több öntözést igényel, az ilyenkor általában csurig töltött víztárazók telítettsége most csak 67 százalékos.
Szintén veszélybe kerülhetnek az indonéziai és új-guineai kávé- és kakaóültetvények is. Itt a termést nemcsak a szárazság fenyegeti, hanem a romló levegőminőség is. A szárazság miatt égő erdőtüzek füstje a köddel összekeveredve szmogot képez, így
az ültetvények nem jutnak elegendő napfényhez sem.
A szmoghelyzet egyes indonéz szigeteken olyan súlyos, hogy csak idén 125 ezer ember szorult kórházi kezelésre a szmog okozta légzőszervi megbetegedések miatt.
Korábbi számítások szerint az indonéziai kávétermés jövőre legalább 10 százalékkal lesz kevesebb. Ez azonban az optimista forgatókönyv, a termés mennyisége nagyban függ attól, mennyi eső esik majd a következő napokban: ha október végéig kitart a szárazság, akár a termés 25 százaléka is elveszhet.
A kávé ára egyébként is évről évre emelkedik, a termelés egyre nehezebben tudja kiszolgálni a globális keresletet. 2013-14-ben a termelés csak 7 millió zsákkal haladta meg a keresletet, ami a legalacsonyabb különbség volt 2005-2006 óta. Bár a tavalyi év végére valamivel nőtt a termelés, a brazil kávétermelő vidékeken aszályhullám söpört végig. Ez főleg az ott termelt Arabica kávék árát vitte fel, ezek tavaly 83 százalékkal drágultak.
A kakaó a kávénál is érzékenyebb lehet az El Nino hatásaira:
tavaly a szárazságok miatt közel 40 százalékkal emelkedett a kakaóbab ára.
Akkor elsősorban a nyugat-afrikai termőterületeket sújtotta aszály, ezt tetézte egy gombás járvány is, ami miatt a termés mintegy 40 százaléka elpusztult.Tavaly indonézia, a világ harmadik legnagyobb termelője is importra kényszerült, hogy elláthassa saját kakaófeldogozó üzemeit.
A világpiacon ráadásul folyamatosan növekszik a kereslet a kakaóra, amely főként csokoládé formájában fogy. A világ legnagyobb csokigyártója, a Barry Callebaut kimutatása szerint, ha a mostani trendek folytatódnak, 2020-ra a kakaótermelést egymilliárd tonnával is meghaladja majd a kereslet.
Az afrikai kakaótermés jelentős részét embertelen körülmények között, gyakran rabszolgamunkára kényszerített, sokszor gyerekkorú munkások takarítják be. A fejlett világ felvásárlói az elmúlt években többször a rabszolgamunkával termelt kakaóból készült termékeket dobtak piacra, erre a sajtó is felfigyelt. A botrányok miatt több gyár bejelentette, fellép a hasonló gyakorlatok ellen.
Az El Nino más területeken heves esőzéseket okoz, és van, ahol ez jó hír: Kaliforniában az esők enyhíthetnek a most már rendszeresnek mondható aszályon. Kenyában jelenleg szintén szárazság tombol, emiatt a teatermés idén 10 százalékkal csökkent, jövőre azonban az El Nino okozta esők pótolhatják a veszteséget.
Kevésbé örülhetnek viszont az esőnek a floridai gazdák: az egyébként is elég nedves államban a szokásosnál is több eső ideális a narancsfákon és más citrusféléken élősködő levéltetveknek. Az esőzések már az elmúlt hónapokban rendkívül hevesek voltak Floridában, a narancstermés pedig 52 éve nem volt ennyire gyér. Az atlanti partvidék lakóinak emellett hurrikánokra is fel kell készülniük, bár a térséget egyelőre elkerülték a nagyobb viharok.
