Lemond-e az IMF a görög törlesztésről?

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója
Vágólapra másolva!
Összesen 7 milliárd euró visszafizetését kezdte meg hétfőn Görögország, miután hozzájutott a 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönhöz. Ugyanakkor az IMF-nek nem volna szabad elfogadnia a pénzt - mondta a szervezet egyik korábbi vezetője.
Vágólapra másolva!

Újrakezdte tartozásainak visszafizetését Görögország: az utalások megkezdődtek, a mai híradások szerint az Európai Központi Bank is megkapta a július 20-án esedékessé váló 4,2 milliárd eurót (kamatot és tőkét), de hasonlóképpen a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is megérkezett az a 2,05 milliárd euró hátralék, ami június 30-án egy nagyjából 1,6 milliárd eurós, július 13-án pedig egy 456 millió eurós fizetési kötelezettség nem teljesítéséből maradt hátra.

Kölcsönből törlesztenek

Otthon is marad valamennyi pénz, egy 500 millió dolláros kölcsönt ugyanis a görög nemzeti bank kaphat vissza hamarosan - tudta meg a Reuters a gazdasági minisztériumtól. Az állam pénztárcája azután nyílt meg, hogy az ország áthidaló kölcsönt kapott, ráadásul az eddigi 7 milliárd helyett már 12 milliárdról lehet szó, amelyet két részletben kap meg Athén. Az első 7 milliárdos segítség - amelyet a legsürgősebb tartozásainak rendezésére fordíthat a kormány - így szinte teljes egészében el is megy a mostani utaláskor, az ország ugyanis 6,7 milliárdot fizet ki hitelezőinek.

Az IMF akkor járna el helyesen, ha nem fogadna el pénzt a görögöktől

- gyakorlatilag ezt mondta Ashoka Mody, a szervezet egykori igazgatóhelyettese a CNBC amerikai hírtelevíziónak.

A Valutaalap honlapján egyébként nemrég megjelent az a dokumentum, amelyben egy Görögországnak nyújtandó 30 éves fizetési haladékról is szó van, a kölcsönök futamidejének "drámai mértékű" megnövelésén kívül. Ha erre nem hajlandók az ország hitelezői, akkor az adósság jelentős részének elengedésére van szükség az IMF javaslata szerint.

Ashoka Mody, a Valutaalap volt igazgatóhelyettese azt mondta, hogy ezek a javaslatok egész jók, megvalósításukban pedig az IMF-nek kellene élen járnia, ha már ők vetették fel. “Amennyiben a szervezetnél komolyan gondolják, hogy csak az adósságnyomás enyhítése vezethet jó megoldásra, a leghelyesebb lépés az, ha saját követeléseiket lenullázzák” - mondta a közgazdász.

- tette hozzá a közgazdász.

Ashoka Mody Forrás: Bruegel Intézet

Pedig Görögországnak volna még mit visszafizetnie. Az IMF-tartozást így is késve rendezi most a kormány, eredetileg ugyanis június 30. lett volna a határidő. A mai napon például az Európai Beruházási Bank is vár pénzt Görögországtól: részükre 25 millió eurót kellene átutalni, amiért még a 2012-es mentőcsomag bevezetésekor görög államkötvényt vásároltak. Augusztus 7-én és 14-én a kincstárjegy tulajdonosoknak kellene összesen 2,4 milliárd eurót kifizetni - 3,4 milliárdot, ha addig nem rendezik a július 17-én lejárt 1 milliárd eurós tartozást. Augusztus 20-án ismét az Európai Központi bank járul majd a kasszához, elvileg több mint hárommilliárd eurót kellene visszakapniuk.

Egy lépés hátra, egy előre

Christine Lagarde, a Valutaalap elnöke egyébként pénteken finomította egy kicsit a szervezet álláspontját. Egy francia rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy a görög hitelekkel kapcsolatban a visszafizetésre szabott határidők lazítása elégséges lépés lehet. Hozzátette ugyanakkor, hogy

a soron következő mentőcsomag “biztosan sikertelen lesz”, ha nem jár az adósság átalakításával.

(Görögország adósságállománya egyébként idén elérheti az ország GDP-jének 180 százalékát.)

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója Forrás: AFP/Paul J. Richards

Miközben az IMF vezetője óvatosan visszavonul, addig az adósságátrendezés kérdésében korábban hajthatatlan Angela Merkel kevésbé mereven nyilatkozott legutóbb. Görögország államadósságának elengedéséről nem lehet szó, de törlesztési könnyítésekről lehet tárgyalni, ha az athéni vezetés teljesíti az újabb nemzetközi hitelprogramra vonatkozó vállalásait - az MTI tudósítása szerint ezt mondta a német kancellár vasárnap az ARD német közszolgálati televízió műsorában.

Klasszikus haircut, vagyis az adósság 30-40 százalékának elengedése nem lehetséges egy valutaunióban"

- fogalmazott a kancellár.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár Forrás: AFP / Tobias Schwarz

Szóba hozta azt is, hogy Görögország korábban már kapott könnyítéseket, például a törlesztési futamidő meghosszabbítása vagy a kamat csökkentése révén. Ilyen megoldások Merkel szerint ismét napirendre kerülhetnek, de csak akkor, ha sikerrel zárul a mentőprogram végrehajtásának első felülvizsgálata - tette hozzá. Angela Merkel egyik tanácsadója, Volker Wieland a CNBC-nek úgy magyarázta a kancellár szavait, hogy azok egyáltalán nem tekinthetők az enyhülés jeleinek. “Adósságcsökkentés csak abban az értelemben lehetséges, ha a határidőket módosítjuk. Így nem éri kár az európai adófizetőket” - mondta a tanácsadó.

Ez a mentőprogram jelenlegi formájában bukásra van ítélve”

- mondta Mody. Szerinte a halmozódó adósságok miatt hat, legkésőbb kilenc hónap múlva Görögország és hitelezői ugyanott tartanak majd, mint most. Akkor jönnek ugyanis a legfrissebb görög GDP-adatok, amelyeken előrejelzése szerint világosan látszani fog: ez a program nem működik.