A szoftvereknek már nincs szükségük emberekre

Úgy gondolja, hogy ha közösségi médiával foglalkozik, biztosan lesz állása néhány év múlva? Ne vegyen rá mérget. Az appok és a szoftverek lassan mindent megoldanak helyettünk. De mi lesz a mi feladatunk ebben a szép új világban? A Brain Bar Budapesten kerestük a választ.

Az egyre gyorsuló technológiai fejlődés megváltoztatja a gazdasági szereplők közti erőviszonyokat: az egyéni vállalkozók könnyebben tartják a lépést, mint a nagyvállatok. Lehet, hogy a világ óriásvállalatai hamarosan lehúzhatják a rolót? Jó szemmel nézik a hatalmas ipari forradalmat, amelyet részben ők maguk generálnak? Eljött az ideje, hogy mindenki elgondolkodjon, mi lesz a szerepe az új jövőben. Ehhez kaptunk új nézőpontokat és támpontokat a Brain Bar Budapest fesztivál "Nagyvállalatok vs paradigmaváltók" című szekcióján.

Egyedül is lehet nagyot alkotni

Pieter Levels sorozatvállalkozó szerint a mai technológiai és gazdasági környezet az egyéni vállalkozóknak kedvez, és nehezíti a nagyok fennmaradását. Levels digitális nomádnak tartja magát, aki folyamatosan utazik a világban, és közben startupokat hoz létre. Volt olyan, hogy 12 hónap alatt 12 startupot indított el. A jelenlévőket is arra biztatta, hogy indítsanak vállalkozást. „A fiatalok körében egyre nagyobb a munkanélküliség. A legtehetségesebb és legtanultabb barátaim évekig nem találnak munkát, aztán visszaköltöznek a szüleikhez, mert nem tudják fizetni az albérletet” – mondta. Ezért többek között a robotokat okolja, amelyek stabilabbak és hatékonyabbak az embernél, így sokunk állását veszélyeztetik. A Buffer nevű közösségi médiamegosztási appot említette példaképp: ahány közösségimédia-szakember ül a teremben, valamennyiük munkáját veszélyezteti.

Pieter Levels 12 hónap alatt 12 startupot indított Forrás: Design Terminál

A szoftverek kitalálói azonban rengeteg pénz keresnek, és Levels is ebben látja a jövőt. Egyedül dolgozik, ezért az összes bevétel nála marad. Ez átlagosan havi 15 ezer dollár (4 millió forint). Nem kell nagy csapat, mert 1-2 fő is tud nagyon átütő dolgot alkotni. A Flappy Bird nevű világhírű játék alkotója például napi 55 ezer dollárt (15 millió forint) keres a fejlesztésével. „A szoftvereknek már nincs szükségük az emberekre. De még mindenkinek van ideje boldogan élni, alkotni és ezzel pénzt keresni, mielőtt a robotok teljesen átveszik a hatalmat” – zárta előadását félig viccesen. Bár az előzmények után nehéz volt eldönteni, hogy van-e bármi ebben a mondatban, amit nem gondol komolyan.

Mi lesz a nagyvállalatokkal?

Az új környezetben azok a cégek tudnak fennmaradni, amelyek innovatívak, rugalmasak és gyorsan reagálnak a változásokra, vagyis az egyéni vállalkozók és a pár fős cégek előnyben vannak. Az IBM sok váltáson ment keresztül a fennállása óta, és úgy gondolják, hogy most sem a cég méretén fog múlni a siker. Pongrácz Ferenc, az IBM Délkelet-Európai üzletfejlesztési igazgatója szerint egy IT-cégnek ma nemcsak szolgáltatóként kell működnie, hanem innovatív projektek partnereként. Minden azon múlik, hogy mennyire forradalmi, mennyire "disruptive", azaz paradigmaváltó, forradalmian új az, amit az adott cég csinál. Ez a szó végig központi fogalom volt a beszélgetésben. A közönség egyik tagja jelezte, hogy furcsállja a jelenséget, mert náluk az egyetemen a diszruptív egyértelműen negatív töltetű. A beszélgetés résztvevői azonban egyetértettek abban, hogy mint a forradalom általában, az elnevezés jelenthet jót és rosszat is.

Rengeteg ember volt kíváncsi arra, hogy mit tartogat a jövő az óriáscégeknek Forrás: Design Terminal

Sara Davidson, a Hello Fearless alapítója nőknek szóló online kurzusokat indít, hogy segítsen nekik sikeres vállalkozóvá válni. Úgy gondolja, az oktatási rendszernek is segítenie kell, hogy minden szereplő alkalmazkodni tudjon az új környezethez. Mindenkinek újra kell gondolnia magát, ez alól az oktatás sem lehet kivétel. Davidson azért segíti a vállalkozó szellemű nőket kurzusokkal és kapcsolati hálóval, mert amikor megalapította az első cégét Iowában, egyedül és tapasztalat nélkül vágott bele, így nem járt sikerrel.

A felnőtt életben nincsenek tantárgyak

A szekció utolsó beszélgetése arról szólt, hogyan készítheti fel az oktatási rendszer a gyerekeket arra az egészen közeli jövőre, amikor az állások nagy része már nem a mai formájában fog létezni. Hogyan növelhetik az iskolák a mai diákok munkaerőpiaci alkalmazhatóságát? Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúpolitikáért és sportért felelős biztosa többször elmondta, hogy a fiatalok oktatása valódi befektetés a jövőbe. Mostani pozíciójába azt szeretné elérni, hogy az EU 28 tagállama jó gyakorlatokat osszon meg egymással. A moderátor, Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője többször felkérte, hogy értékelje a magyar kormány oktatási reformjait, de a biztos szép és hosszú körmondatai mögött nem volt valós válasz. Galambos meg is jegyezte, hogy ezt úgy veszi, nem kívánja kommentálni a témát.

A 17 éves Mara Steiu elbűvölte a hallgatóságot Forrás: Design Terminal

A beszélgetés legfiatalabb résztvevője, a 17 éves Mara Steiu, a Teentrepreneur nevű játék alkotója fogalmazta meg a legpontosabban a problémát. Szerinte az országok nagy részében az a baj az oktatással, hogy nem folyamat-, hanem teljesítményalapú. Pontosan ezt kifogásolja Bjørn Bolstad, az oslói Ringstabekk iskola igazgatója is. Az ő középiskolájában nem tantárgyak szerint oktatnak, hanem készségeket fejlesztenek. Ezt azért tartja fontosnak, mert a való élet sem tantárgyak szerint működik, ezért felesleges ehhez szoktatni a gyerekeket.

Christopher Mattheisen, a Telekom vezérigazgatója négygyermekes apaként arról beszélt, hogy milyen oktatási rendszerben látná szívesen a gyermekeit. „Az a legfontosabb, hogy megtanuljanak alkalmazkodni a gyors változásokhoz. A gyerekek az iskolában tanuljanak meg kommunikálni, érvelni, meggyőzni másokat és előadásokat tartani” – mondta. A régió legnagyobb telekommunikációs cégének fejeként azt is feladatának érzi, hogy digitális írástudó országgá tegye Magyarországot. Ezt azzal éri el, hogy megteremti az ehhez szükséges körülményeket, például minél több embernek biztosít szélessávú internetet.