A hitelesség húzott ki minket a csődből

Vasex
Az üzem folyamatosan bővül, a telephelyfejlesztésben a környezetbarát megoldásokat keresik
Vágólapra másolva!
Az orosházi Vasex Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A rugalmasság, a folyamatos fejlődés és a hitelesség tartja negyed évszázada piacon a céget. A családi vállalkozás fejlődéséről, eredményeiről és sikertörténetéről beszélgettünk Polyák János ügyvezetővel.
Vágólapra másolva!

A Vasex alapítása előtt állami tulajdonú cég ügyvezetőjeként dolgozott. Miért döntött a vállalkozói lét mellett?

Elbocsátottak a munkahelyemről és kényszervállalkozó lettem. Az orosházi állami gazdaság 1989-ben alapított acélprofilok forgalmazásával foglalkozó kft-jének voltam az első ügyvezetője. Az anyacégnél és a piacunkon is komoly változások történtek, és az új vezetőség 1990-ben úgy döntött, hogy mást tesz a cég élére. Úgy gondoltam, én az acélprofil-forgalmazáshoz értek, ezt szeretném csinálni, így miután megkaptam a felmondásomat, a magam lábára álltam. A Vasexet azokkal indítottam, akikkel korábban az állami gazdaságban dolgoztunk együtt. Tizenketten voltunk tulajdonosok, majd negyvenegyen. Ez a társulás ekkora tulajdonosi körrel nem tudott működni, hiszen mindenki hol bérért, hol osztalékért tartotta a markát. Az induló fiatal vállalatnál viszont ez nem ilyen egyszerű. Túl sok volt a kompromisszum, egy év alatt tönkrement a vállalkozás. Ezt a csődközeli céget vásároltam meg édesapámmal közösen.

Az üzem folyamatosan bővül, a telephelyfejlesztésben a környezetbarát megoldásokat keresik Forrás: Origo

Az ehhez szükséges forrást honnan tudta előteremteni?

Az üzletrészeket 1991-ben 17 millió forintért vásároltuk meg. Ha jelenértékkel számolunk, akkor körülbelül 160-170 millió forintról beszélhetünk. Természetesen nem rendelkeztünk ekkora összeggel. Két hét alatt eladtam a lakásunkat, a kocsinkat, a garázst, és a feleségemmel és a néhány hónapos lányunkkal albérletbe költöztünk a cég telephelye mellé. Amit pénzzé tettünk, azzal vásároltuk ki a vállalkozás egy részét.

És ami hiányzott?

A többire haladékot kértünk. Egy ekkora városban ismerik az embert. Mindenkinek, aki hitelezett nekünk, a szavamat adtam, hogy ha törik, ha szakad, visszakapja a pénzét.

Mindenét pénzzé tette, hogy megvásárolhassa a csőd szélén álló céget. Miben látta a garanciát, hogy ez kifizetődik?

A vállalkozói létben nincsenek bizonyosságok. Kezdetben ketten voltunk édesapámmal, és két munkatársat tudtunk még alkalmazni. Minden költséget minimalizáltunk, és rengeteget dolgoztunk, hiszen egyszerre több munkakört kellett eredményesen betöltenünk. Keltem hajnal háromkor, az üveggyár sofőrjével mentem Pestre, ahol ő lerakta az üveget, visszafelé megpakoltuk a kamiont vassal, késő délután hazaértünk, lepakoltunk, késő este még könyveltem és csináltam az aznapi papírmunkát. Évekig így ment hétfőtől szombat délig.

A Vasex évente közel 1 milliárd forintos forgalmat bonyolít, 55 ezer számlát állít ki, 300 fölötti a szerződött vevői száma, 150 millió forintos, 20 ezer terméket számláló készlet áll a vásárlók rendelkezésére, és nagyjából 30 család megélhetését biztosítja.

A kezdeti tőkeszegény vállalkozás hogyan lett mára erős, sikeres cég?

Örök szabálynak tartom, hogy öt év alatt eldől, valami működőképes a piacon vagy nem.

A vadonban az oroszlánt nem lehet megkérni, hogy ne egye meg a csorda végén kullogó erőtlen antilopot, mert néhány nap múlva majd erős és teljes értékű tagja lesz a csordának. A piac ugyanígy működik.

Aki nem tud a kihívásoknak megfelelni, az elveszíti a hitelességét, a fizetőképességét és szétmarcangolják. Ahogy fejlődött a vállalkozás és kiépült a bizalom, a beszállítók is hajlandóak voltak szállítói hitellel támogatni a tevékenységet. Hozták termékeiket és ezeket csak utólag kellett kifizetnünk, amikor eladtuk. Ennek is köszönhető, hogy a termékeink száma folyamatosan nőtt, ahogy a vásárlói kör is, és minden évben nagyjából egy munkavállalóval tudtunk bővülni, ma 24-en vagyunk. A fejlesztéseket kezdetben kizárólag a nyereségből tudtuk megoldani. A mai napig azt vallom, hogy egy vállalkozásból nagyon kivenni nem lehet. A nyereség az üzlet motorja, hogy továbbra is fenntartható legyen, hogy folyamatosan tudjunk fejleszteni. Mindig visszaforgattuk a vállalkozásba a nyereséget. A családi vállalkozás sajátossága, hogy kevesebb figyelem van a profiton és több figyelem a vállalkozáson, az édesgyermeken.

Szembenézünk az óriásokkal vagy váltunk

Milyen nehézségek adódtak a cég élete során?

A kilencvenes évek végén a Ferroglobus acélipari értékesítő vállalat német tulajdonba kerül, feltőkésítették és elkezdett terjeszkedni országszerte, ami nagymértékben rontotta a mi pozíciónkat. Időközben felnőtt néhány olyan hazai acélipari kereskedelmi vállalat, amelyek szintén terjeszkedtek a térségünkben, és olyan versenyt támasztottak, amellyel már nem tudtunk lépést tartani. El kellett dönteni, hogy szembenézünk ezekkel az óriásokkal, vagy váltunk. Hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy bővítjük a profilt és barkácsáruházat nyitunk, amelyben majd elkezdünk egyéb termékeket is értékesíteni a hagyományos acélipari termékeink mellett. A vashoz kell hegesztőelektróda, áruljunk azt is. Ha összehegesztették, kell festék, utána fel akarják tenni a falra, akkor kellenek csavarok is, meg munkavédelmi kesztyű, és így tovább. Tehát úgy növekedtünk, hogy figyeltük a vásárlók szükségleteit.

Teljes profilváltás

A következő nagy változást a 2008-as válság hozta. Rengeteg kintlévőségünk lett, mert a kivitelezők nem tudták kifizetni az építkezések során már felhasznált árut. Ekkor ismét döntenünk kellett, hogy projektfinanszírozással maradunk a hagyományos acélkereskedelemben, vagy teljesen a barkácsáruház irányába megyünk tovább. Utóbbi mellett döntöttünk.

Az volt az elképzelésünk, ha a környéken valaki beruházást tervez, akkor az első csavartól az utolsó kesztyűig mindent megtaláljon nálunk, és bármire legyen szüksége, először a mi üzletünkben keresse.

Kétszeresére bővítettük az eladóteret és elkezdtük még intenzívebben fejleszteni. Ma már kimondottan barkácsáruházként definiáljuk magunkat. Fontosnak tartjuk a folyamatos fejlesztéseket, ma energiahatékonysági projektekben gondolkodunk. Korszerűsítettük a telephelyünk fűtését, nemrég pedig napelemes rendszert terveztettünk.

A vállalat fejlődése és bővülése során hogyan osztották fel a szerepeket, a vezetésben történt változás?

A feleségemmel ketten lettünk a tulajdonosok, miután 2004-ben sajnos elvesztettem az édesapámat. A feleségem egyben a szervezeti igazgató is, a személyzeti ügyeket, a marketinget és a gazdasági részt felügyeli. Tíz év közös munka után pedig felajánlottam az egyik legrégebbi kollégámnak, hogy vásároljon üzletrészt a cégben. Azóta ő a kereskedelmi igazgatónk. Én próbálom a cég távlati és nagyobb folyamatait vezetni, az én feladatom az, hogy tudjam miből élünk két év múlva. Közben járom Európát, figyelem merre halad a piac, mik az aktuális nemzetközi trendek, amik majd a mi vállalkozásunkra és piacunkra is hatással lesznek.

A tavalyi évben csatlakoztak a Let’s do it üzletlánchoz. Miért jó ez a cégnek?

Érett lett a cégünk, hogy egy ilyen beszerzési társasághoz csatlakozni tudjunk. Ez egy osztrák társaság, ahol a szabadversenyes kapitalizmusnak már nagy hagyománya van. Szeretnénk ellesni, mi az, amit jól csinálnak. Az is haszon, hogy ezzel a tagolt beszerzési rendszert is kiváltottuk. Tíz beszállító helyett egytől kell átvennünk a termékeket, így élőmunkát takarítunk meg, a felszabadult energiát és figyelmet pedig mind a vevőkre tudjuk fordítani. Persze meg kellett vásárolni jogokat, költeni kellett kötelezettségekre, és egy cégkultúrát át kellett venni. Viszont kapunk informatikai támogatást, és nagy biztonságot ad, hogy 550 millió euró forgalom áll mögöttünk azért, hogy a legjobb áron a legjobb minőségű árut tudjuk kínálni. A vezérmarketing-eszközünk lett, hogy havonta reklámújságot bocsátunk ki Orosházán és vonzáskörzetében, összesen 30 ezer példányban. Emellett minden hónapban tudunk biztosítani a vevőinknek kéthetes akciós időszakot, amikor sokkal olcsóbban jutnak a szezonális termékekhez.

A pénz a vállalkozás vére, nem a célja

Hogyan tette a célcsoport számára ismerté a vállalatot?

Komoly marketingmunkával, sokat áldozunk erre a mai napig. Iskolákban és vezetői tanfolyamokon képzem magam 2003 óta, és ott megmutatták nekünk, hogy a marketing szükséges és nélkülözhetetlen. A kétezres évek elejétől, amikor elindítottuk az áruházi tevékenységünket, elkezdtünk a helyi médiában hirdetni. Időbe telik, mire egy márka beépül az emberek tudatába. A reklámújságunk kiegészíti, nem pedig felváltja a hirdetéseket.

Miért szereti a vállalkozói életformát?

Ami engem hajt, hogy létrehozzak valamit, és ha ezt jól csinálom, annak nyereség a vége.

De mindig szem előtt kell tartani, hogy a pénz a vállalkozásnak a vére, nem a célja.

A munkámat korábban is ilyen elköteleződéssel végeztem, mint most. Mindig is hajtottak a kihívások, szeretek az emberek között dolgozni, az pedig már csak hab a tortán, hogy a saját magam főnöke lehetek.