Lemaradnak az aktív alapok

Pocsék éve van az aktív alapkezelőknek idén, szeptember végéig csak 9,3 százalékuk tudja felülteljesíteni a benchmark indexet, az S&P 500-at, holott elvileg azt vállalják mindannyian, az átlagosnál jobb hozamot érnek el.

Eddig 1995 volt a negatív rekord, amikor is 12,9 százaléknak sikerült csak jobb hozamot produkálni az átlagosnál. Mondani sem kell, hogy már ez is olaj a tűzre azoknak, akik a passzív alapkezelés mellett érvelnek, miután az átlagosan felülteljesítők száma így is csak 38,6 százalék. Vagyis sokan azt vallják, ne egy profit bízzunk meg vagyonunk kezelésével, tegyük inkább olyan befektetési alapokba, melyek egy az egyben lekövetik valamelyik indexet, vagy több indexet.

A portfóliomenedzserek ugyanakkor állítják, ez csak időleges alulteljesítés, mivel számos kedvezőtlen folyamat is jelenleg ellenük dolgozik. Lássuk!

• Az első, hogy az amerikai aktív alapkezelők a Morningstar szerint vagyonuk 5 százalékát tartják nem amerikai részvényeknek, amiket viszont nem tartalmaz az S&P 500. Mivel a globális piacok átlagosan 14 százalékponttal maradnak el az S&P 500-tól, ezért 0,7 százalékpontos alulteljesítést jelent ez a jelenség.
• Fontos még a Russell 2000 alulteljesítése is, ami idén csupán 3,1 százalékot emelkedett, szemben a 13,9 százalékos pluszban járó S&P 500-zal. Az aktív alapkezelők nagyban fogadnak speciális szektorokra, kisebb cégekre az érték megtalálása kapcsán, a kisebb cégek alulteljesítése így hátrányosan érinti őket. 1998 óta nem volt ekkora alulteljesítés a kis cégeknél, ez tehát némi "mentségére szolgálhat az alapkezelőknek.
• A Nomura elemzője közben arra hívja fel a figyelmet, hogy egyes szektorok között igen hullámzó a teljesítmény, a ma nyertese pár hónapon belül jelentősen lemaradhat. A szokatlanul magas rotáció a szektorok teljesítményét illetően számos alapkezelő dolgát megnehezíti, miközben a piac egészében valamennyi részvény megtalálható, így kiegyenlítik egymást.
• Végezetül nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a nyerő részvények és gyenge részvények átlagos hozamai között nincsenek most akkora eltérések, köszönhetően a vártnál alacsonyabb volatilitásnak. Ann Holcomb, a T. Rowe Price Capital Opportunity Fund társalapítója szerint ha nincsenek ekkora különbségek a részvények között, úgy az aktív alapkezelőknek nehéz indokolni saját létjogosultságukat, nehezebb hozzáadott értéket teremteni a passzív alapkezeléssel szemben.

Ha pedig a jelenlegihez hasonlóan alakulnak majd a részvénypiacok a következő hónapokban, akkor feltehetően 1-2 éven belül jelentős mennyiségű tőke áramlik majd ki az aktívan kezelt alapokból. Ezzel kapcsolatosan azért érdemes hozzátenni, bár ezek a jelenségek akár meg is szűnhetnek a következő években, a jelenlegi befektetők számára ez aligha jelent majd vigaszt az alulteljesítés miatt, így nem feltétlenül irracionális, hogy esetlegesen passzív alapokba teszik majd vagyonuk egy részét.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az aktív alapok számára ha csökken majd a kezelt vagyon nagysága, a piaci volatilitás pedig megnő, akkor feltehetően könnyebben navigálnak majd a részvénypiacokon, és ismét felülteljesíthetik majd a piac egészét, legalábbis többen, mint 2014 egészében várható.

Az aktív alapok működéséről többet is megtudhat a szerdai ingyenes befektetői klubunkon, ahol a K&H Alapkezelő első abszolút hozamú alapjával is bővebben megismerkedhet.