Az infláció a GKI szerint idén az év utolsó hónapjaiban már egy százalék fölé emelkedik havi összevetésben, de 2014-ben átlagosan így is csak 0,3 százalék lehet. Ez egyrészt a világpiaci folyamatoknak, másrészt a "mesterséges rezsicsökkentésnek" köszönhető, ami azonban hosszú távon nem tartható fenn - mondta Vértes András, hozzátéve, hogy 2015-ben már átlagosan 2,5 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak.
Az újabb, 1000 milliárd forintos teher "nem dönti össze" a bankrendszert, de várható, hogy a bankok tevékenysége nagyon gyengén fogja segíteni a gazdaság fejlődését, mondta Vértes András. A bankrendszer "megterhelése" lehetetlenné teszi az üzleti hitelezés fellendülését.
Idén és jövőre is 3 százalék alatti államháztartási hiány lehet. Az államadósság valós csökkenéséhez szükséges javulást azonban nem sikerül elérni – tette hozzá a GKI elnöke.
A növekedési kilátásokkal kapcsolatban Vértes András elmondta: jövőre lassulás várható. Az ipar 4 és az építőipar 6 százalékos bővülésével számolnak az idei 5,5 és 12 százalék után. Az idén a reálkeresetek több mint 3 százalékkal nőnek, a fogyasztás azonban 2 százalékkal marad el a tíz évvel korábbitól, és csak 0,5 százalékkal haladja meg a 2010. évit - mondta Vértes András.
2015-ben a közszférában a pedagógusok kivételével alig lesz béremelés, az újra elinduló áremelkedés a versenyszektorban is fékezi a reálkeresetek emelkedését. A GKI szerint az alapkamathoz nem nyúlnak, a forint azonban gyengül. A 2014. évi 312 forintos átlag után 2015-ben 320 forintos átlagos euróárfolyam várható.