Döntött az Európai Bíróság a devizahiteles ügyben!

A magyar bíróságok akár tisztességtelennek is minősíthetik az egyes devizahiteles szerződések esetében az árfolyamrést, ha ez az esetükben beigazolódik. Többek között erről döntött ma az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP között húzódó devizahiteles üggyel kapcsolatban - tájékoztatott az MTI. A mostani ítélet azonban nem tartalmaz sok újdonságot az EB főtanácsnokának korábbi indítványához képest.

• Az Európai Bíróság ítéletet hozott Kásler Árpád és az OTP ügyében. Az ítélet szerint a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével.
• A Portfolio.hu szerint a Kúria olyan jogegységi határozatot is hozhat , ami akár az árfolyamrés tisztességtelenségét is megállapíthatja. Az EB a Kúriára hárítja a döntést, hogy a devizahiteles szerződésnek alapvető eleme-e az árfolyamrés, tehát vizsgálható-e annak tisztessége. A tisztességtelen pontokat a Kúria jogegységi határozata alapján kiküszöbölhetik a bíróságok.
• A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. Az Európai Bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az árfolyamrés előírása felvethető-e a szerződéses feltételrendszer tisztességtelensége szempontjából.
• A luxembourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban leszögezte: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam).
• Mint ismert, Kásler Árpád megtámadta a magyar bíróságokon az OTP azon gyakorlatát, hogy a devizahitelének esedékes törlesztőrészleteit a bank által alkalmazott eladási árfolyam alapján számolja. Káslerék ennek a tisztességtelen jellegére hivatkoztak.
• Az Európai Bíróság ítélete azért fontos, mert a döntésből kiindulva hozhat majd ősszel határozatot a Kúria a devizahitelek esetében lévő spreadekről és az egyoldalú szerződésmódosításról. Továbbá ezt a döntést használhatja fel a kormány a devizahitel szerződéseket érintő mentőcsomagnál is
• Az EB döntésére az OTP tovább növelte mínuszait, és már 1,4 százalékos esésben található.
• Azonban a devizahiteles kérdés megoldásában nem feltétlenül az a fő kérdés, hogy mi lesz az árfolyamréssel, sokkal inkább a végtörlesztéssel kapcsolatos döntés lehet fontos. Ezen túl a mostani ítélet nem tartalmaz sok újdonságot az Európai Bíróság főtanácsnokának korábbi indítványához képest, melyben szintén azt mondták ki, hogy megvizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége. Az már korábban is megállapítható volt, hogy ha az árfolyamrést tisztességtelennek minősítenék, a potenciális negatív hatásokat nagyban tompíthatja, hogy a bankok a lakáscélú hiteleknél évek óta a középárfolyamot alkalmazzák a törlesztésnél.
• Emiatt a mostani ítélet nem számít nagyon negatívnak, ezt mutatja, hogy az OTP később már mérsékelni tudta veszteségeit, és 1 százalék alatti mínuszba tért vissza.