Leszámolás a tőzsdei mítoszokkal

Nem egy tévhit, vagy éppen mítosz tartja még magát a mai napig a tőzsdéken, melyek elsőre talán racionálisnak tűnnek, valójában csak fejfájást okoznak a befektetőknek. Itt az idő, hogy végre örökre leszámoljunk ezekkel a nyereségünket folyamatosan visszavető mítoszokkal és tévhitekkel!

Ennél lejjebb már nem eshet

Amióta világ a világ, és tőzsde a tőzsde, azóta számtalan esetben találkozhattunk már olyan helyzetekkel, amikor egyesek saját, vagy éppen mások befektetésével játszva kijelentették: Rengeteget esett már az árfolyam, ennél már nem mehet lejjebb, itt a fordulat. Aztán pedig jól be is vásároltak a részvényből, vagy nyersanyagból. Majd szépen bele is buktak.

Emeljük, ki: Nem arról van szó, hogy egy adott részvénynek ne lenne fordulópontja. Nagyon is van, a tőzsdei árfolyamok ugyanis fordulópontok (inflexiós pontok) között ingadoznak. Az viszont, hogy egy részvény sokat esett, mondjuk 30, vagy 40 százalékot, az nem garancia arra, hogy a következő hetekben már felfelé fog korrigálni.

Ahogyan Peter Lynch, a Sikerrel a tőzsdén című könyv szerzője, és a 80-as évek talán legismertebb alapkezelője is fogalmaz: „Egyszerűen nincs olyan szabály, amelyből megállapítható lenne, hogy elméletileg milyen mélyre eshet egy részvény.” Szerintem ez nagyjából olyan, mintha a holnapi időjárást akarnánk mindenféle segítség nélkül megmondani.

Gondoljunk csak bele, tegyük fel, hogy egy hete még szikrázó napsütés és 10 fok volt. Az elmúlt 6 napban viszont folyamatosan esett a hőmérséklet, tegnap már csak mínusz 5 fok volt. Sőt, ma pedig egyenesen mínusz 10 fok. Ez alapján le lehetne vonni bármilyen következtetést a következő nap hőmérsékletére? Ha nem ismerjük az időjárás előrejelzést, akkor szerintem aligha. Ugyanannyi a valószínűsége hogy tovább esik, mint az, hogy valamivel melegebb lesz.

Úgy gondolom, az emberek általában ösztönös késztetést éreznek arra, hogy megjósolják a nagy fordulatokat, és nem csak a tőzsdei árfolyamok, hanem úgy általában, elég sok folyamatot illetően. A félreértések elkerülése végett azért leszögezném, hogy alapvetően nincs ezzel semmi baj, de ha saját pénzünket egyfajta „fej vagy írás”, „tényleg itt van-e az alja, vagy sem” fogadástól tesszük függővé, akkor hosszútávon nem leszünk gazdagabbak. Ezt a játékot pedig a kaszinóban is játszhatjuk..

Kérdezd az OTP részvényeseket

Hogy ne csak itt elméletben „okosítsak”, kedvenc példámmal, az OTP-vel élnék, ami úgy gondolom valamennyi befektető számára bebizonyította, a fentebb szereplő „ennél tovább már nem eshet” hozzáállás mindenre jó, csak arra nem, hogy pénzt keressünk a tőzsdén.

2007-ben ugyanis még jócskán 10 000 forint felett járt az árfolyam, majd nyáron jött egy nagyobb esés. Sokan úgy gondolták ekkor, hogy a részvény nem eshet tovább, de ősszel ismét kapott egy pofont az OTP, a 2008 elején érkező eladói nyomás pedig egyenesen 6 000 forintig ütötte le a papírt. Itt (és közben) megint sokan gondolhatták, nem eshet tovább az OTP, 2009 elejére pedig már alig 1 300 forintot ért a részvény. Aki 2007 óta tartotta papírjait a felpattanásban bízva, az szinte mindent elvesztett..

Számtalanszor érezhettük az OTP-nél: Ennél tovább nem eshet.. Forrás: Bloomberg, Investor.hu

Az OTP példája már csak azért is remek, mert több olyan tipikus befektetési tévhitre is rámutat, melyekről Peter Lynch: Sikerrel a tőzsdén című könyvében is részletesen beszél:

• Ha már ilyen mélyre esett, nem eshet sokkal mélyebbre (Dehogyisnem..)
• Mindig megállapítható, hogy az árfolyam mikor éri el mélypontját (Persze, de csak utólag)
• Mindig pirkadat előtt van a legsötétebb (Néha azonban a legsötétebb után csak koromsötét van.)
• Végül mindig magukhoz térnek (Nem minden cég, és az sem mindegy mikor, vagy, hogy egyáltalán mennyire.)

Tanulság?

Most akkor ne is nézzük az árfolyamokat? – teheti fel a kérdést az olvasó. Úgy gondolom, az árfolyamok figyelése rendkívül fontos a nyerő befektetések kiválasztásához, az „aminek sokat esett az árfolyama, annak emelkednie kell” gondolat pedig egyáltalán nem ördögtől való. Pusztán azt kell elfogadnunk, hogy ez csupán kiindulási pontként lehet használható információ, ahhoz, hogy az adott befektetési lehetőséget értékelni tudjuk, még számos más (fundamentális és technikai) elemzést kell elvégezni.

Elszalasztott befektetés = veszteség

Visszatérve az OTP-hez, ma már tudjuk, 1 200 forintnál végül tényleg elérte az alját az árfolyam, innen pedig meg sem állt 7 400 forintig. Mi sem könnyebb tehát, mint utólag kijelenteni, 1 300 forintnál OTP-t kellett volna venni, és alig több mint egy év alatt zsebre tenni egy 600 százalékos hozamot. Ez kijelentés még nem bűn.

Az viszont már nem szerencsés, ha ezt a hozamot úgy értelmezzük, amit könnyen megszerezhettünk volna mi is, és saját magunkat kezdjük hibáztatni a hatalmas kihagyott lehetőség miatt. Ez ugyanis frusztrációt okozhat, és ezt kompenzálván olyan befektetések iránt is érdeklődést fogunk mutatni, melyek jóval magasabb megtérüléssel kecsegtetnek.

A nagyobb potenciális hozam viszont sokkal magasabb tényleges kockázatot fog jelenteni számunkra, a „mekkora lehetőséget szalasztottam el” motivációnk tehát alapvetően érzelmi alapú döntésekhez, és kapkodáshoz fog vezetni. Kitalálhatják, ennek eredménye hamarosan tényleges veszteségekhez vezet majd, az elszalasztott nyereség tehát, amit eddig veszteségként éltünk meg, így alakul át valódi mínuszokká.

Saját tapasztalataimból kiindulva sem állítom, hogy könnyű lenne elvonatkoztatnunk az elszalasztott befektetések okozta frusztrációtól, pláne akkor, ha pont egy olyan részvénnyel történik meg, melyet már szorosan követtünk, csak elmoziztuk a lehetőséget. Ilyenkor azonban jusson eszünkbe a kockázatkezelésünk, és a pillanatnyi hangulatváltozásaink ne hagyjanak eltéríteni bennünket ettől. Ha ugyanis a kockázatkezelésünk a helyén van, akkor hiába esik egyre mélyebbre az árfolyam, és hiába szalasztunk el néhány ígéretes lehetőséget, tőzsdei számlánk hosszútávon egyre csak gyarapodni fog.

Persze a sikerhez nem csak a kockázatkezelés, hanem kereskedési költségeink alacsonyan tartása is fontos. Ügyfeleink számára ezért februárban szinte minimális, tranzakciónként 2 eurós minimumdíj mellett biztosítunk befektetési lehetőséget a párizsi, az amsztderdami, sőt, még a brüsszeli részvényekre vonatkozóan is. Az akció részleteit itt érheti el.