Magyarországon szinte szitokszó a vállalkozó

Világszerte a kis- és középvállalatok nagyobb támogatására van szükség

Nem jellemző a magyar munkavállalóra, hogy hatalmas kedvvel vágna bele az önállóságba és lépne ki az alkalmazotti rutinból azért, hogy a maga urává váljon. A GFK legújabb nemzetközi kutatásából egyenesen az derül ki, tíz magyarból három határozottan azt állítja: nincs az a pénz, amiért vállalkozásba fogna.

Nem ez az egyetlen szélsőséges adat, amely hazánkra vonatkozik. A nemzetközi reprezentatív kutatásban 26 ezer, életkora szerint 14-99 válaszadó vett részt. Globálisan a válaszadók 70, Magyarországon 53 százalékuk tartja pozitívnak magát a vállalkozás fogalmát. 40 százalék negatívan ítéli meg, 7 százaléknak nincs róla véleménye. Ez már javulás, 2012-ben ugyanis ez az 53 százalék még csak 47 volt – ezzel együtt az összes megkérdezett ország közül Magyarország vélekedik a leginkább lesújtóan arról, hogy valaki üzletileg is a saját lábára álljon.

Nem vonzó az önfoglalkoztatás a magyar felnőtt lakosságnak Forrás: Northfoto

Míg az Egyesült Államokban szinte a lakosság vérében van a vállalkozói szellem, és elszántság tekintetében Ausztrália, Dánia sem panaszkodhat, mi kifejezetten vállalkozásellenesek vagyunk. Mi lehet ezek után motiváló az önfoglalkoztatásban? Globálisan 43 százalék tartja vonzónak az önállóságot, illetve a siker lehetőségét. Csaknem ennyien, 100-ból 38-an az önmegvalósítás terepének tekintik a vállalkozást. A magyar válaszadók többsége azt felelte, őt semmivel nem lehetne vállalkozásra motiválni. (Még a válságsújtotta Görögországban és Olaszországban is csak 3 százalék volt teljesen elutasító.) A félelem a kudarctól a magyarok 70 százalékát tartja vissza, de 46 százalékuk úgy gondolja, az állami finanszírozás, a központi hitelek ösztönző erővel hatnának. 100 magyarból 22 véli úgy, a megfelelő családi támogatással el tudná képzelni, hogy vállalkozást indítson, 16 pedig úgy gondolja, mindez a képzéseken múlik.

Az állami hiteleken kívül a magyar lakosság örülne kevesebb bürokráciának. Emellett fontosnak tartjuk, hogy létezzenek alacsony kockázatú üzleti modellek. Hogy olyan vállalkozási formákba tudjanak beszállni, amelyekbe nem kell nagy pénzt invesztálni, aránylag biztos jövedelmet adnak, és amelyek bukása, ha úgy adódik, hogy bedől a vállalkozás, nem rázza meg a családot, nem megy rá mindenük. Hogy az oktatás, a képzés jóval kevésbé kap prioritást Magyarországon, azt mutatja, nekünk nincs kedvünk beletanulni a vállalkozásba. Esetleg ötletünk van, azt szeretnénk gyorsan megvalósítani, de a megfelelő tudást már nem tartjuk szükségesnek. Ami magát a vállalkozót illeti, Magyarországon szinte szitokszó: a felmérésben résztvevők 72 százaléka ítéli meg negatívan, pejoratívan. Ezzel szemben globálisan 73 százalékuk érzi pozitívnak a kifejezést. Mert a világban összességében a függetlenséggel, a megvalósítható ötletekkel azonosítják a vállalkozói életformát.