Jól teljesített a november

Meglódult a kiskereskedelem növekedési üteme tavaly novemberben: a forgalom volumene 4,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi adatnál a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.

A kiigazítatlan adat pedig 4,4 százalékos növekedést jelez az előző havi egyformán 2,5 százalékos növekedés után. Mindezt az első becslés alapján jelentette a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-nek.

A naptárhatással korrigált előzetes adatok szerint az élelmiszerek értékesítése 4,5, a nem élelmiszerjellegű termékeké 4,8, az üzemanyag eladások 5,0 százalékkal haladták meg tavaly novemberben a bázist. Az októberi adatok rendre 1,2, 3,3, illetve 3,7 százalékos éves növekedést mutattak.

Ugyancsak novemberben az ipari termelés 3,5 százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakit. Az év tizenegyedik hónapjában 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés októberhez képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: a havi szintű kisebb csökkenést az okozhatja, hogy a járműgyártásban regisztrált dinamikus szeptemberi bővülés október-novemberben kicsit kisebb volt, így az ipari termelés dinamikája is visszaesett kissé a kiugró októberi 6,0 százalékos növekedés után.

2013 első tizenegy hónapjában 0,9 százalékkal bővült az ipari termelés 2012 azonos időszakához képest.

A várakozásoknál (2,8-3 százalék) lényegesen gyorsabban, 4,9, százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom novemberben az előző évihez képest, mutatott rá Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője. Hozzátette: az előzetes becslés alapján a kiskereskedelmi értékesítések megközelítően 2,4 százalékkal növekedhettek az előző havihoz képest, ami tükrözi a meredeken javuló fogyasztói bizalmat, valamint a 38 éves inflációs mélypont és a pedagógus béremelések miatt megugró reálbérek pozitív hatását. Kiemelte, hogy a kiskereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növekedésére utal az, hogy az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek, a nem-élelmiszer ágazatok forgalma, és az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma hasonló, 4,5 százalék feletti mértékben nőtt.

Suppan Gergely szerint a bérek és nyugdíjak tavalyi jelentős reálnövekedése, valamint bázishatások miatt a kiskereskedelmi forgalom növekedése a tavalyi utolsó negyedévben megközelíthette a 4 százalékot, így a háztartások fogyasztása érdemben járulhatott hozzá a negyedik negyedéves GDP növekedéshez. Ez alátámasztotta azt a várakozásukat, hogy GDP növekedése az utolsó negyedévben elérhette a 2,8 százalékot. Tavaly összességében a kiskereskedelmi forgalom növekedése meghaladhatta az 1 százalékot, idén pedig meghaladhatja a 3 százalékot részben a bázishatások miatt várhatóan erős első negyedév, részben pedig a 2-2,5 százalékos várható reálbér-növekedés hatására - közölte a TakarékBank senior elemzője.

Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője is kiemelte, hogy az adatok sokkal jobbak lettek az általuk várt, 2,7 százalékos éves növekedésnél. A szakértő szerint lassú talpra állás mutatkozik a kiskereskedelemben. Ez elsősorban a rendkívül alacsony inflációnak köszönhető, amely miatt az alacsony jövedelmű háztartásokban - amelyek nem takarítanak meg havi bevételükből - nőtt az elkölthető jövedelem - jelezte a szakértő.