Dél-Amerika is elhúz mellettünk

GDP összehasonlítás, még Dél-Amerika is lehagyta Magyarországot, grafikon
Vágólapra másolva!
Egy kategóriával visszaléptette Magyarországot a Világbank a nemzeti jövedelem alapján rangsoroló jelentésében. Egy helyben toporgunk, már nemcsak a balti államok, de Venezuela is gazdagabb, mint mi.
Vágólapra másolva!

Lassan elszalad mellettünk nemcsak a régiónk, hanem olyan, korábban lesajnált térségek is, mint Dél-Amerika egyes részei - ez a kép rajzolódik ki a Világbank napokban megjelent országkategorizálása mögötti adatokból.

A Világbank minden júliusban kiadott jelentése az egy főre eső nemzeti jövedelem (GNI) alapján sorolja be az országokat négy - alacsony, közepesen alacsony, közepesen magas, magas - jövedelmi kategóriába. Van a gazdaságok állapotát és a társadalmak jólétét ennél cizelláltabban tükröző mutató, de a trendek jelzésére azért alkalmas.

Toporgunk

Magyarország a 2012-es számokat összesítő idei jelentésben a 77. a jövedelmi listán, és noha korábban állt ennél jóval előrébb is, önmagában nem ez a szám az igazán riasztó. Tekintve, hogy a GNI nem a gazdaságok termelékenységét, hanem az országokban realizált jövedelmek mennyiségét mutatja meg, a rangsor élmezőnyében olyan ismert klasszikus offshore helyszínek is vannak, mint a Kajmán-szigetek, Bermuda vagy a Bahamák. Ráadásul a lista mezőnyének nagysága is folyton változik, attól függően, hogy épp hány helyről érkeznek be hiteles adatok.

Az utóbbi évek változásai azonban egyértelműen mutatják, hogy melyik ország merre tart. Az például beszédes, hogy az egy évvel korábbi listához képest 13 ország ugrott egy lépcsőt, kettő pedig lejjebb csúszott, és az utóbbiak egyike éppen Magyarország, amely a magas jövedelmű kategóriából lépett vissza egyet. Itt 4086-tól 12 615 dollárig szóródik az egy főre eső GNI nagysága, így többek között Türkmenisztánnal, Namíbiával, Irakkal és Botswanával vagyunk egy csoportban.

Ennél is sokatmondóbb, ha megnézzük, a most minket nem sokkal megelőző államok hol voltak, mondjuk, öt évvel ezelőtt. A régiós versenytársak közül Szlovákia, Csehország vagy pláne Szlovénia már rég előttünk áll, de újabban ott találjuk Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, Chilét, Uruguayt, Venezuelát, Oroszországot, sőt Egyenlítői-Guineát is. Ezen államok mindegyikét magunk mögött tudhattuk még 2008-ban is.

Annak, hogy nem kimondottan a kicsattanó jólétről ismert államok állva hagyják Magyarországot, nemcsak az az oka, hogy fejlődnek - pár éve Venezuela, Oroszország és különösen Uruguay alaposan le volt maradva -, hanem az is, hogy Magyarország az utóbbi három évben a legjobb esetben is egy helyben toporog. Az egy főre eső éves bruttó nemzeti jövedelem a 2009-es 12 980 dollárról (megközelítőleg 3 millió forint) előbb 12 860-ra, majd az idén egy még nagyobb eséssel 12 390-re (2,7 millió forintra) csökkent, aminél legutóbb 2007-ben volt alacsonyabb a mutató. Az efféle lefelé mutató trendvonal még a válságtól relatíve jobban sújtott fejlett világban is kevesebbszer fordul elő az emelkedőnél.

Ha mindez így folytatódik, nem nehéz megjósolni, hogy például a rohamosan - bár elég egyenlőtlenül - fejlődő Brazília vagy Törökország hamarosan szintén megelőzi Magyarországot a Világbank táblázataiban.

Egy főre eső nemzeti jövedelem Forrás: Világbank

Magyarország lecsúszása szorosan összefügg azzal, hogy az ország gazdasága egyre kevésbé versenyképes. Két szervezet ad ki évről évre versenyképességi rangsort, amelyeket sok apró mutatóból állítanak össze. Magyarország az IMD 2013-as listáján az 50. helyre esett vissza a tavalyi 45-ről, többek között azért, mert Oroszország, Kolumbia és Ukrajna is leelőzte, és az először vizsgált Lettország a 41. helyen kezdett.

A Világgazdasági Fórum 2012-2013-as rangsorában pedig Magyarország a 48.-ról a 60. helyre esett úgy, hogy Mauritius, Kazahsztán, Costa Rica és Azerbajdzsán is előzött. Ez a rangsor azért hasznos, mert aprólékosan mutat rá a problémákra, például arra, hogy a matematika és a természettudományok oktatása átlagon felüli, de az oktatási rendszer általában és az üzleti iskolák képzési minősége már nem ilyen jó.

Más se mutat jobbat

A korrupció mértéke ijesztő a rangsor szerint, Magyarország a 107. abban a tekintetben, hogy mennyire befolyásoltak az állami döntések. A sorszám alapján nem is meglepő, hogy Botswana, Kambodzsa vagy Puerto Rico is megelőzi Magyarországot. A mutatók éves változásaiból az látszik, hogy Magyarországon a jogi-politikai intézmények, a pénzpiacok és az üzleti környezet minősége 2006 óta folyamatosan romlik, míg ezzel csak a makrogazdasági környezet (például a rendbetett költségvetés) javulását lehet szembeállítani.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) évente megbecsüli az országok fejlődését több szempont szerint, például az egészségi, oktatási, szegénységi vagy épp fenntarthatósági mutatók alapján. Az emberi fejlődési index (HDI - Human Development Index) 0 és 1 közötti értékkel adja meg az ország fejlettségét. Míg Magyarország ebben 2006 és 2012 között 6 ezredet tudott előrelépni, addig a világ 22-t, Egyenlítői Guinea és Chile 28-at, Románia 23-at, Lengyelország és Szlovákia 19-et, Ukrajna 15-öt, Lettország 14-et. A HDI alindexei közül az egészségügyben és az oktatásban kitartó fejlődés látszott az előző években Magyarországon, viszont a magyarok jövedelme 2008 óta nem tud emelkedni.