Sokan ácsingóznak a magyar kamatokra

Úgy néz ki, az esetek döntő többségében idén is használt lakásvásárláshoz vesznek majd fel hitelt az emberek

Nem arra kell koncentrálni a megtakarítással rendelkezőknek, hogy 8 vagy 5 százalékos betéti kamatot kapnak, hanem azt kell nézni, hogy a banki kamatajánlat milyen mértékben haladja meg az inflációt - mutat rá a Bankmonitor.hu, amelynek szakértői óva intenek a magas kamatajánlatok mögötti túlzott kockázatoktól. Ma Magyarországon 2 százalékos reálkamat érhető el bankbetétekkel, míg ugyanez Nyugat-Európában -0,4 százalék, a régiónkban pedig átlagosan 0 százalék.

Magyarország túl van a sorban kilencedik jegybanki alapkamat csökkentésen, így 9 hónap alatt 7-ről 4,75 százalékra esett vissza a jegybanki alapkamat. A kamatcsökkenés jelentősen visszavágta a bankbetéti kamatokat is, így egyre többen kezdenek más lehetőségek iránt érdeklődni a bankbetétek helyett. A Bankmonitor.hu szakértői szerint félreértés övezi az elérhető magyar bankbetéti kamatokat. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy az elmúlt egy évben lezajlott 3 százalékpont körüli bankbetéti kamatcsökkenést követően nem éri meg bankban elhelyezni a pénzét. Ennek ellenkezője az igaz.

A Bankmonitor.hu szakértői megvizsgálták az elmúlt tíz év reálkamat-szintjét Európában. Mint mondják, ha valaki hosszabb időszak kamatalakulását vizsgálja, elkerülhetetlen, hogy a reálkamatokra fókuszáljon, hiszen az adott időszakra vonatkozó infláció nélkül önmagában a kamatszint nem értékelhető. Az európai kamatok alakulását vizsgálva három országcsoportot alakítottak ki: Nyugat-Európa, Közép-Kelet-Európa és perifériás országok, és megvizsgálták a kamatszint alakulását az elmúlt 10 évben Magyarországon is.

http://www.bankmonitor.hu/sidebox/origo-form.htm?wide=true

Nyugat-Európában a globális pénzügyi válság előtt 0,5 százalékos reálkamatok voltak a jellemzőek. A válság alatt 0 és 1 százalék között változott a bankbetéti reálkamat, a válságot követően és azóta is negatív értékeket mutat a grafikon. Németországban például az akciós kamatok is 2 százaléknál kevesebbet fizettek az elmúlt néhány évben, ami a közel azonos infláció mellett egyértelműen negatív kamatot eredményez.

Az elmúlt néhány évet tekintve Közép-Kelet-Európa se mutat más képet. A válság előtti időszakban a reálkamat-szint már a negatív tartományban volt. Ezt a válság jelentősen megemelte, hiszen 2009 végére a 4 százalékot is elérte a valódi értéknövekedés bankbetétben. A válság utáni rehabilitáció azonban a szomszédos országokban is negatívra csökkentette a reálkamat-szintet.

Az unió perifériájának országai kivételes helyzetben vannak. A Portugáliát, Írországot, Olaszországot, Görögországot és Spanyolországot felölelő csoport országai közül több is jelentős gondokkal küzd. Ez általában meglátszik a reálkamatokban is, hiszen ez ellensúlyozza az ország kockázatát a befektetők számára. A válság előtti időszak 0-1 százalék körüli reálkamatát a válság itt is megemelte, amit egy enyhe csökkenés után ismét emelkedés követett. Itt a reálkamatok továbbra is pozitív képet mutattak 2012 végén is.

Magyarországon a perifériás országokhoz hasonlít a görbe. Hazánkban a válság hatására érzékeny kamatemelkedés következett be, amit egy normalizálódást követően ismét emelkedés követett. A válság alatt egészen 4 százalék fölé emelkedett a reálkamat. 2009 végén pedig hiába csökkent 0 százalék közelébe a reálkamat, 2011-től újabb drasztikus emelkedés jött és a reálkamat egészen 4 százalékig emelkedett. Magyarország egyébként a korábbi időszakokban is reálkamat-csúcsokat ért el: 1995-ben, 1997-ben, 2001-ben és 2004-ben is járt 4 százalék felett a bankbetéti reálkamat.

Magyarország továbbra is az élmezőnyben

Az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján a jövőben is hasonló számokat várhatunk: Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa nulla, illetve negatív, Magyarország és a perifériás országok pozitív reálkamatot nyújthatnak.

A magyar jegybank becslése szerint egy év múlva az infláció értéke 2,7-2,8 százalék lesz. A közel 5 százalékos jelenleg elérhető bankbetéti kamatok mellett ez 2 százalék körüli reálkamatot jelent, ami kifejezetten magas, ennél csak a kivételes problémákkal küzdő perifériás országok ígérnek többet. Ez a békeidőben elérhető nyugat-európai reálkamatoknak a négyszeresét jelenti.

Érdemes mihamarabb bankbetétet lekötni

A kiemelkedő reálkamatok ugyanakkor jelentős terhet rónak az országokra, így a csökkenés az ország további stabilizálódásával várhatóan bekövetkezik. Az infláció már kisebb mértékben fog mérséklődni, de az alapkamat csökkenésére a szakértői előrejelzések szerint még van lehetőség. Ezzel a várható reálkamatok is lejjebb ereszkedhetnek a bankbetéti kamatokon keresztül.

"Minden esetben fontos, hogy ne azt nézzük, a bankbetét számszerűleg mekkora kamatot hoz. Vegyük figyelembe az inflációs szintet is, és mérlegeljünk a reálkamat alapján" - figyelmeztetnek a Bankmonitor szakértői. Így valódi értéknövekedést érhetünk el, és érdemtelenül nem fogjuk kevesellni a 2-3 százalékos reálkamat-szintet.

A Bankmonitor.hu az Origo Zrt. szolgáltatási partnere.