Fájdalmas út vezet a nagy profitokhoz

A részvények tekintélyes hozamokat is biztosíthatnak azoknak a befektetőknek, akik hajlandóak nagyobb veszteségeket is bevállalni a nagyobb nyereség reményében. Ez a legfőbb üzenete annak az ábrának, melyet a JP Morgan egyik szakértője készített, és amit mindenkinek érdemes észben tartani, aki tőzsdézésre adja a fejét. 

Rendkívül érdekes ábrát tett közzé a JP Morgan, amiből tőzsdézés egyik legfontosabb üzenete olvasható ki. Az ábra a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeit tömörítő S&P 500 index éves hozamait (az oszlopdiagrammok), és az index legnagyobb éven belüli mélyrepüléseit (a kis lila pontok) mutatja be 1980-tól az idei évig.

Forrás: [BusinessInsider.com, Investor.hu]

A grafikonból elsőre az tűnik ki, hogy az elmúlt bő harminc évben meglehetősen „tetszetős” hozamokat lehetett elérni a részvényekkel, legalábbis az amerikai részvénypiacok teljesítményét mutató S&P 500 index szerint. A tőzsdemutató nem ritkán kétszámjegyű emelkedésre volt képes egy-egy évben, az ebből a szempontból az „aranykornak” számító 1995-2000 közötti időszakban 20-34 százalékos hozamok is elérhetőek voltak évente.

Hallgassa meg befektetési klubunkon, mibe fektetnek a profik év végén!

Időpont: 2013. december 16., 17:30

A rendezvény INGYENES

Az utóbbi években szintén nem lehet ok panaszra (leszámítva 2011-et), mivel 2009-től kezdve szintén kétszámjegyű éves emelkedésre volt képes az S&P 500, leginkább az amerikai Fed likviditás-fokozó intézkedéseinek (QE programoknak) köszönhetően. Idén már 18 százalékot menetelt a részvényindex, mely folyamatosan új történelmi csúcsokat üt.

S&P 500 értéke (pontban) Forrás: [Bloomberg, Investor.hu]

Azonban, ha jobban elmélyedünk az ábrában, láthatjuk, hogy még a legjobb években is nagyobb mélyrepülést mutatott be az index. 1998-ban például 19 százalékos éves mínuszban is megfordult a mutató, holott abban az évben összességében 27 százalékot emelkedett. Az S&P 500 ezen kívül számtalan alkalommal mutatott be kétszámjegyű mélyrepülést éven belül, amikor az adott évben 10 százaléknál nagyobb pluszt szedett össze. Az S&P 500 átlagosan 14,7 százalékos éven belüli zuhanást produkált az elmúlt 33 évben, miközben 1980 óta 25 alkalommal tudott pozitív éves hozamot összehozni.

Ez pedig a részvénypiacok kockázatosságára, nagyobb volatilitására vezethető vissza, tehát a befektetőknek a nagyobb hozamokért nagyobb kockázatot kell felvállalniuk.

Az ábra talán legfőbb üzenete, hogy a részvényeseknek nagyobb veszteségeket is el kell tudni viselniük a nagy nyereségek felé vezető úton még a legjobb években is. Tehát, aki részvénybefektetésre „adja a fejét”, fel kell készülnie, hogy a befektetése rövid időn belül 10-20-30 százalékot is veszíthet értékéből (vagy ennél is többet).

Azonban ezeknek a veszteségeknek nem szabad eltántorítania a befektetőket, akiknek még ekkor is érdemes kitartaniuk a pozícióik mellett. Itt kerül előtérbe a tőzsdepszichológia, ami segíthet átlendülni azokon a holtpontokon, melyeket ezek az átmeneti veszteségek okozhatnak. Ezzel vissza is kanyarodnánk múlt heti, tőzsdepszichológiáról szóló cikkünkre, ahol részletesen is foglalkoztunk ezzel a témával.

Ebben az esetben a legjobb tanács, hogy ne bizonytalanodjunk el, ha úgy ítéljük meg, hogy a befektetés mellett szóló okok még fennállnak. Csak a hosszú távú képet tartsuk szem előtt, és ha az elromlik, akkor szálljunk ki a pozícióból.

Ha valakit bővebben is érdekel a kereskedési pszichológia, vagy akár maga a tőzsdézés, azt szívesen várjuk ingyenes előadássorozatainkon, ahol mélyebben is megismerkedhet a témákkal.