Az MNB lenyomná a devizahitelek kamatát

A hazai pénzügyi rendszer stabil, erős a sokkellenálló képessége, de a családok eladósodottsága továbbra is kiemelkedik a kockázatok közül – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb stabilitási jelentése. A jegybank javaslatokat is felvet a devizahitel-kamatok leszorítása és a családi csőd érdekében.

A tanács azt követően tette közzé az állásfoglalást, hogy jóváhagyta a jegybank most publikált Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványát. Ebből kiderül, hogy a likviditási stresszteszt alapján a hazai bankrendszer kellő likviditással rendelkezik, tőkeerejét pedig mutatja, hogy tőkemegfelelési mutatója 16,6 százalék, ami nemzetközi összehasonlításban is magas.

A bankrendszert érintő kockázatok közül a jegybank kiemeli, hogy a háztartások devizában való eladósottsága még mindig magas. Az MNB adatai szerint összesen közel 5400 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állomány van a családoknál, ez 1 millió 30 ezer szerződést jelent. Ebből 673 ezer (3300 milliárd) a lakáshitelek állománya, közülük 223 ezer szerződés devizaalapú (1800 milliárd forint értékben).

A jelentés kiemeli, hogy a lakosság devizaadósságának leépítését célzó kormányzati intézkedések ellenére a devizahitelek állománya még mindig rendkívül magas, és döntő többségük hosszú lejáratú, svájci frank alapú jelzáloghitel. A svájci frank erősödése és a banki hitelkamatok emelkedése miatt a hitellel rendelkező családok növekvő eladósodottsággal és törlesztőteherrel szembesülnek, ami a fogyasztásuk csökkenéséhez, illetve rosszabb esetben fizetésképtelenséghez vezetett. A bankoknál a növekvő nem teljesítő állomány miatt elszámolandó értékvesztés növekedése jelent komoly kihívást. A kormány számára a devizaadósságnak a gazdasági növekedést gyengítő hatása jelent kockázatot.
Végül, de nem utolsósorban a devizahitelek magas állománya a jegybankot korlátozza a monetáris politika vitelében, miközben jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz.

A jegybank pénzügyi stabilitási tanácsa ezért javaslatokat is megfogalmaz a probléma kezelésére. Azt írják, hogy szükség lehet az árfolyamgát rendszerének akár jelentősebb átalakítására, de a lehetséges program kiegészülhet a hitelek kamatozásának szabályozásával is. "A bankok szerződés adta lehetősége az egyoldalú hitelkamat-emelés, mely jelentős terheket rakott az ügyfelekre: a hitelkamatok átlagosan 2 százalékponttal lettek magasabbak a már meglévő állományon a válság kezdetétől, ami önmagában mintegy 20 százalékkal növelte meg a törlesztőterheket" - olvasható a jelentésben.

Az egyoldalú kamatemelés kérdését az MNB szerint úgy lehetne orvosolni, hogy a jelenleg kormányrendeletben szabályozott átlátható (referenciakamathoz rögzített fix feláras) árazást a már meglévő hitelekre is kötelezővé tennék. Ezzel párhuzamosan a benchmark felett felszámítható marzsot is korlátok közé lehetne szorítani.

Egy másik javaslatuk szerint minél hamarabb be kellene vezetni a családi csődöt, mivel a már problémás jelzáloghitelek állománya csak a bankrendszerben eléri a 900 milliárd forintot, és hozzávetőleg 120 ezer családot érinthet, miközben a nem banki pénzügyi közvetítőknél is jelentős állományok vannak. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) azonban ilyen mértékű probléma kezelésére nincs feltőkésítve, és a hitelek átvétele egyébként is lassan zajlik. "A NET aktivitásának érdemi növekedése mellett szükséges a magán/családi csőd intézményének minél hamarabbi bevezetése" – olvasható az érvelés.