Elvesztette vezető szerepét a kötvénygigász

Már nem a Bill Gross által vezetett PIMCO-é a világ legnagyobb befektetési alapja, mivel az elmúlt hónapok sorozatos veszteségei és tőkekivonása után dollármilliárdokkal csökkent a Total Return Fundban lévő tőke. Az első helyet a Vanguard egyik részvényalapja  vette át, melyben több mint 250 milliárd dollárt (a tavalyi magyar GDP kétszeresét) kezelnek a szakemberek.

Már nem a PIMCO-é a világ legnagyobb befektetési alapja, miután az idei első tíz hónapban 37,5 milliárd dollárral csökkent az általa kezelt Total Return Fund kötvényalapban lévő tőke az elmúlt hónapok árfolyamvesztesége és tőkekivonása révén - írja a Bloomberg.

Ahogy számtalanszor beszámoltunk róla, az elmúlt hónapok hozamemelkedése miatt jelentős veszteségeket szenvedett el a Total Return Fund, mely 3 százalék feletti mínuszt hozott össze a befektetőinek idén.

Forrás: [Bloomberg, Investor.hu]

Emiatt számos befektető kezdett el menekülni a kötvényalapból, júniusban például előtte soha nem látott mennyiségű tőke, 9,9 milliárd dollár áramlott ki a Total Return Fundból.

• A sajtó miatt menekülnek a kötvényekből a befektetők
• Amerikai kötvényektől remél milliárdokat a guru
• Menekül a tőke a világ legnagyobb kötvényalapjából
• Vége a szép időknek a kötvénypiacon

Ennek eredményeként már "csak" 247,9 milliárd dollárnyi tőke volt októberben a Bill Gross által vezetett alapban, mely így a második helyre szorult vissza. A PIMCO-t a Vanguard Total Stock Market Index Fund elnevezésű részvényalap taszította le a trónról, melyben októberben már 251 milliárd dollárt kezeltek a szakemberek. Csak érzékeltetésképpen, a tavalyi magyar gazdasági kibocsátás 126 milliárd dollárt tett ki.

A kötvénypiacon ugyanakkor nem veszítette el első helyét a Total Return Fund, mely még mindig a világ legnagyobb kötvényalapjának számít.

A TRF-ból való menekülés nem egyedi jelenség, és egyes szakértők szerint az elmúlt hónapokban végbemenő nagy tőkevándorlási folyamatnak a része, melynek során dollármilliárdok vándorolnak a kötvényekből a részvénypiacra. Az Investment Company Institute adatai szerint a szeptemberrel záruló elmúlt négy hónapban 117 milliárd dollár áramlott ki az amerikai kötvényalapokból, míg a részvényalapokba 35 milliárd dollárnyi friss tőke érkezett meg.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha okosan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).