Csúszik a japán munkaerőpiaci reform

Nincs terítéken a japán munkaerőpiac liberalizációja rövid távon, így továbbra is bizonytalan, hogy annak megvalósítása mikor mehet végbe. Ezt Abe Shinzo miniszterelnök mondta el nyilatkozatában, aki szerint a piac egyelőre nincs felkészülve az átalakításokra.

Kissé visszafogta a japán munkaerőpiac liberalizációjára vonatkozó várakozásokat Shinzo Abe miniszterelnök hétvégi, a Financial Timesnak adott nyilatkozatával. A vezető azzal hűtötte le a kedélyeket, hogy elmondta, a szigorú japán munkaerő-piaci törvények lazítása nagy valószínűséggel nem fog végbemenni a következő kormányzati programcsomag keretében - írja az FT.

Abe szerint a japán munkaerőpiac egyelőre nincs felkészülve az átalakításokra, és azok sikerességéhez elengedhetetlen a japánok megértése, amihez még több magyarázatra lesz szükség a kormánytól a liberalizáció szükségességéről.

A 10 hónapja megválasztott új japán vezetés a támogató fiskális és az extra laza monetáris politika végrehajtása mellett célul tűzte ki, hogy különböző kormányzati intézkedésekkel is támogatja a gazdasági növekedés felpörgetését. Japán régóta deflációtól szenvedett, így a BoJ óriási méretű eszközvásárlási programmal igyekszik felpörgetni az inflációt, aminek következtében Augusztusban öt éves csúcsra ugrott az infláció, és a GDP-növekedés is kezd beindulni. A második negyedévben 3,8 százalékos volt Japán növekedési üteme negyedéves alapon, ami messze felülmúlta a várakozásokat.

Így a munkaerőpiac liberalizációja a kormányzati intézkedések keretében menne végbe, azonban konkrét részletek egyelőre nem derültek ki arról, hogy pontosan milyen intézkedéseket tervez így végrehajtani a kormány. Továbbá az is bizonytalan, hogy mikor és milyen módon menne végbe a csomag.

Japán ezen túl számos egyéb módon igyekszik beindítani a növekedést, például liberalizálják a monopolhelyzetben lévő elektromos áram szektort, erősítik a mezőgazdaság szerepét, fejlesztik a nők karrier lehetőségeit, és népszerűsítik a japán befektetéseket. Ezeknek az eléréséről viszont egyelőre szintén nem derültek még ki konkrétumok.

A következő valószínűsíthető lépés a piac szerint a vállalatokat terhelő társasági adókulcs mérséklése lehet, aminek célja, hogy egyre több tőkét csábítsanak a szigetországba. Ez viszont egyelőre megosztja a japán vezetést, a pénzügyminiszter és számos képviselő sem támogatja, azonban a miniszterelnök szerint mindenképpen csökkenteni kellene az adókulcsot. Abe Németországgal von párhuzamot ebben az esetben, és rámutat, hogy ott 30 százalékra csökkent a társasági adó, míg Japánban az még mindig 38 százalék. Emiatt felmerül a kérdés, hogy az ázsiai ország nem kerül-e hátrányba a többi országgal zajló nemzetközi versenyben.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a közelmúltban beterjesztett különböző javaslataik a következő egy-két hónapban törvényi erőre emelkedhetnek. Ennek keretében különböző stratégiai zónák jöhetnek létre a fő kereskedelmi városokban (Tokyo, Oszaka), melynek célja a kereskedelem felpörgetése a szabályozás lazítása révén.

Továbbá a miniszterelönknek eltökélt célja, hogy Japán mielőbb csatlakozzon a környező, csendes-óceáni országokat tömörítő Trans-Pacific Partnership elnevezésű kereskedelmi blokkhoz. Japán csatlakozását az USA is szorgalmazza, és az Obama-kormányzat szerint még idén le kéne zárni a tárgyalásokat az ügyben.