Csilliárdokat kell Japánnak kifizetni

Irdatlan méretűvé dagadt mára a japán államadósság, ami a második negyedévben soha nem látott szintre növekedett, és átlépte az 1000 billió jent. Egyesek szerint ezt soha nem fogja tudni kifizetni a szigetország, melynek miniszterelnöke egyre komolyabb nyomás alá kerül emiatt. Shinzo Abe miniszterelnök előtt az egyetlen útnak (az elinflálás mellett) az adóemelések tűnnek, ami viszont a poraiból éppen most éledő gazdaság teljesítményét vetné vissza. Ezért nincs könnyű helyzetben a miniszterelnök, aki szeptemberben dönthet a megszorításokról.

Soha nem látott szintre, 1000 billió jen fölé emelkedett Japán államadóssága a második negyedévben - jelentette be a japán pénzügyminisztérium. Csak érzékeltetésképpen, a mindenkori rekordnak számító 1008,6 billió jenes államadósság nagyobb, mint Németország, Franciaország és Nagy-Britannia teljes gazdasága együttvéve. Az adósság legnagyobb részét, 830,5 billió jent az államkötvények tesznek ki.

Az adósság már a japán gazdaság kétszeresére duzzadt, ami ráadásul tovább növekedhet, mivel a GDP arányos költségvetés hiánya a tavalyi 9,9 százalékról 10,3 százalékra fog növekedni az OECD szerint.

Egyes szakértők szerint ezt az óriási mértékű adósságot soha nem fogja tudni visszafizetni az ország, és az egyetlen megoldás annak elinflálásában rejlik. A Bank of Japan monetáris politikája pedig ebbe az irányba mutat, mivel a BoJ óriási méretű eszközvásárlási programba kezdett idén az infláció felpörgetése érdekében.

Az irdatlan méretű adósság pedig nyomás alá helyezi Shinzo Abe miniszterelnököt, hogy adóemelésekkel siessen Japán segítségére, hogy az állam az adókból befolyó több pénzből tudja finanszírozni az adósság visszafizetését. Az adóemelések viszont éppen a gazdasági növekedést vethetik vissza a fogyasztás csökkentésén keresztül. Japán pedig éppen arra tesz rendkívül nagy erőfeszítéseket, hogy az infláció beindításán keresztül felpörgesse a fogyasztást, és a megrekedt gazdaság szekerét kirángassa a gödörből.

A Moody's hitelminősítő a héten figyelmeztette Japánt, hogy az egyre növekvő államadósság miatt megrendülhet a befektetők bizalma a japán állampapírok iránt, ami növekvő hozamokhoz (növekvő kamatterhekhez) vezethet. Az adósság finanszírozási költségének növekedése miatt Japán folyamatosan további államkötvények kibocsátására kényszerülhet, ami egy lefelé tartó spirálba lökheti az országot. Ezért a miniszterelnök nincs könnyű helyzetben, aki szeptemberben fog dönteni egy kétlépcsős adóemelési program bevezetésének kérdésében.

A tervek szerint 5 százalékról 8 százalékra emelnék a fogyasztást terhelő adókat 2014 áprilisában, amit 2015 októberében további 10 százalékra emelnének. Abe korábban már közölte, a felülvizsgált második negyedéves GDP közzététele előtt (szeptember 9) nem fog dönteni a kérdésben.

A miniszterelnök egy szakértői gárda felállításáról is döntött a héten, akiknek az adóemelések lehetséges hatásainak megvizsgálása lesz a feladata. Az adóemelést egyébként Haruhiko Kuroda,a Bank of Japan elnöke, és Taro Aso pénzügyminiszter is támogatja.

A szakértők már számos gondolatot megfogalmaztak a kérdéssel kapcsolatban. Etsuro Honda, Abe gazdasági tanácsadója szerint a kormánynak egy másik módját kéne megtalálnia a bevételek növelésének, és inkább csökkenteni kéne a háztartások terheit. Koichi Hamada, a Yale egyetem nyugalmazott professzora pedig úgy véli, a Bank of Japannak készenlétben kell állnia, hogy közbe tudjon lépni abban az esetben, ha az adóemelések negatívan hatnak a gazdaságra.

Thomas Byrne, a Moody's elnöke szerint az adóreformok és a szociális kiadások további csökkentése segíthetne a japán költségvetési hiányt mérsékelni.