Átírták a zavaros szabadságszabályt

Az Országgyűlés pénteki döntése értelmében módosul a távolléti díj számítása, így nem függ már a munkabér a szabadság időpontjától. A munkatörvénykönyv több, a dolgozók bérezését érintő szabálya is módosult.

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot, így augusztus 1-jétől szabadság esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Februárban az Origo számolt be róla először, hogy az éve eleje óta hatályos új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra. A törvény miatt értelmezési káosz alakult ki, a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalást adott ki, és végül módosítani kellett a jogszabályt.

A most benyújtott törvény pontosítja a szabadság kiadására vonatkozó szabályt is: eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól. Emellett a munkavállaló akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik (bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat). Ha munkaszüneti napon dolgozik, 100 százalékos bérpótlék illeti meg.

A módosítás összhangba hozza a munkatörvénykönyvet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától. Kimondja továbbá, hogy a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.

Módosult a stabilitási törvénynek az önkormányzati hitelfelvételre vonatkozó része is: önkormányzat kezességet, illetve garanciát érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat, és hitelt is csak így vehet fel. Ez alól kivétel, ha a helyhatóság bevezette a helyi iparűzési adót, valamilyen vagyoni típusú adót vagy a magánszemélyek kommunális adóját.

A törvény azt is rögzíti, mely esetekben nincs szükség a kormány hozzájárulására: ilyen a fővárosi önkormányzat és megyei jogú városok esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzatnál az adott évi saját bevételeinek 20 százalékát meg nem haladó, de legfeljebb 10 millió forint összegű fejlesztési célú hitelszerződés megkötése.

Veszélyhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha azt a vállalkozó bejelenti az adóhatóságnak. Ezt a dunai árhullám miatt elrendelt veszélyhelyzettel indokolta az előterjesztő nemzetgazdasági miniszter.