Érdekes negyedéves jelentés az E-Startól

Vágólapra másolva!
Vasárnap tette közzé első negyedéves jelentését az E-Star Alternatív Nyrt. A számok alapján jelentősen javult a társaság eredménye a korábbi negyedévekhez képest, ami részben a tavalyi év második felében megkezdett racionalizálási intézkedések, részben pedig a csődeljárás miatt fellépő kamatfizetési moratórium következménye. A számok tüzetesebb átvizsgálását követően azonban maradtak bennünk kételyek és megválaszolatlan kérdések. 
Vágólapra másolva!

Vasárnap tette közzé első negyedéves jelentését az E-Star Alternatív Nyrt. A társaság befektetői vélhetően nagy érdeklődéssel várták a negyedéves számokat, ugyanis az E-Star december óta nem számol be a korábban havi rendszerességgel közzétett működési eredményéről.

A jelentésből kiderül, hogy a társaság működését jelentősen befolyásolta az anyavállalat december 13-én indított csődeljárása és a folyamatok kihatottak a cégcsoport nemzetközi kapcsolataira és a társaság működésére is. A folyamatban lévő csődeljárás miatt az első negyedévben az E-Starnak nem kellett törlesztenie a még mindig jelentős hitelállományát, illetve nem fizetett kamatot sem.

Jelenleg a társaság már megegyezett a hitelezőivel a hitelek saját tőkévé történő átváltásáról, melynek keretében a hitelezői követeléseket 50 millió darab részvénnyé fogják átkonvertálni. Az átváltás következtében a cégcsoporton belüli tartozások miatt a részvények egy része cégcsoporton belül fog maradni. Soós Csaba, a társaság azóta lemondott vezérigazgatója (jelenleg nincs kinevezett vezérigazgatója az E-Starnak) korábban úgy nyilatkozott, hogy a cégcsoporton belüli részvényeket vélhetően be fogják vonni. Ez alapján még nem lehet biztosan tudni, hogy a jelenleg 2,64 millió darabos részvényállomány milyen mértékben növekedhet.

Javult a működés

A működési eredményben látható a központi költségek csökkenésének kedvező hatása. Bár az árbevétel több mint 40 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest, a központi költségek csökkenése miatt az amortizáció előtti működési eredmény több mint 40 százalékkal növekedett. A bevétel visszaesésének az az oka, hogy Magyarországon és Romániában is több projektet lezárt az E-Star az ügyfelek nemfizetése illetve a projektek kedvezőtlen profitabilitása miatt (a szóban forgó két román projekt tulajdonképpen folyamatosan veszteséget termelt). Lengyelországban 3, Romániában 2,5, míg Magyarországon 3 millió euróval csökkent a társaság bevétele.

Az értékcsökkenés is jelentésen csökkent vélhetően a projektlezárások következtében, a pénzügyi eredmény pedig jelentősen javult a kamatfizetési moratórium miatt. Ezen hatások eredőjeként a nettó eredmény közel 1,2 millió euró lett, ami a tavalyi 3 milliós veszteséghez képest számottevő javulást jelent.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

Hogy teljesítenek a megmaradó projektek?

Magyarországon a társaság több projektet is felmondott az ügyfelek felhalmozott tartozásai és a fizetések elmaradása miatt. A negyedéves jelentésben foglaltak szerint azonban a felmondásokat követő tárgyalások során több projektnél is törlesztett az ügyfél melynek következtében az E-Star a szolgáltatást ezeken a helyeken visszaállította. A lezajlott folyamatok következtében a megmaradt magyarországi portfólió fizetőképessége jelentősen javult.

A fennmaradó romániai tevékenység, nevezetesen a gyergyószentmiklósi projekt az első negyedévben nyereséges volt, miután a másik két problémás projektet Zilahon és Marosvásárhelyen az E-Star beszűntette.

Lengyelországban a társaság nehézségekkel néz szembe a folyamatosan csökkenő villamos energia árak miatt, és várhatóan az idei évben a tavalyi amortizáció előtti működési eredménynek (EBITDA) alig a felét lesz képes elérni a társaság. Az előző évben rendszeresen publikált havi adatokból kiindulva a lengyel projektek összesen 4,16 millió euró működési eredményt generáltak, ami ezek szerint idén 2 millió euró alá csökkenhet. Ez annak fényében nem túl biztató, hogy tavaly év végén a menedzsment még úgy számolt, hogy Lengyelországból nagyjából 3,68 millió euró EBITDA származhat. Az akkori becslések szerint az idei évre tervezett cégcsoport szintű működési eredménynek több mint 80 százaléka származott volna a szóban forgó lengyel projektekből.

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

Maradtak bennünk kérdőjelek

Összességében látszanak azok a pozitív folyamatok, amelyeket Soós Csaba vezetésével még a tavalyi év második felében kezdett meg az E-Star. A személyi költségek a felére csökkentek, illetve a különböző igénybe vett szolgáltatások értéke is jelentősen, nagyjából 78 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest.

Kérdés azonban, hogy a lengyel működésben prognosztizált nehézségek milyen hatással lesznek a társaság eredményére. Kérdés továbbá, hogy az első negyedéves számok hosszú távon fenntarthatók-e. A társaság menedzsmentje tavaly novemberben még úgy számolt, hogy az idei évben 39 millió euró bevételt és nagyjából 4,5 millió euró amortizáció előtti működési eredményt (EBITDA) érhet el az E-Star. Ennek 31 illetve 69 százaléka már az első negyedévben teljesült, ami alapján nem tudjuk eldönteni, hogy melyik érték tükrözi a társaság valós helyzetét. Az azonban biztos, hogy a nyári hónapok során, a fűtési szezon lezárultával a bevétel és az EBITDA is vissza fog esni, ahogy ez a korábbi években is megfigyelhető volt (lásd például a fenti ábrát a működési eredmény havi alakulásáról).

Az is érdekes, hogy a jelentés szerint a magyar projektek 2/3-át lezárta az E-Star illetve Romániában is bezártak a háromból 2 projektet, az árbevétel ehhez képest "csak" 40 százalékkal csökkent. Bár a beszámolóból nem derül ki, hogy vannak-e olyan egyszeri tételek, amelyekre hosszú távon nem számíthatunk, a korábbi negyedévekben 30 százalék alatti bruttó profit ráta 73 százalék fölé emelkedett az első három hónap során. Ezt a jelentős változást az magyarázhatja, hogy a társaság a könyvvizsgáló javaslatára változtatott a projektek számviteli elszámolásán, ezért nem kizárt, hogy a mostani adatok tükrözik hűen a cégcsoport pénztermelő képességét.

E-Star

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]