Durvul a harc Domokos és Simor között

Vágólapra másolva!
Az ÁSZ 36 oldalas jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank két ügyben is törvényt sértett az elmúlt években. Úgy látják, hogy az MNB-nél túl sokat keresnek a bankárok. Az MNB 37 oldalas kiegészítést fűzött a kritikákhoz, szerintük az ÁSZ kijelentései félrevezetőek.
Vágólapra másolva!

Ma újabb fejezetéhez ért az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank közötti csetepaté. Az adok-kapok a múlt héten pénteken kezdődött, amikor az ÁSZ kritizálta a jegybank devizatartalékolási gyakorlatát, a jegybank közleményben reagált a számvevők szerinte téves, hibáktól hemzsegő megállapításaira. Simor András jegybankelnök pedig a személye elleni támadásnak látta az ÁSZ soron kívüli sajtótájékoztatóján elmondottakat.

Ma az ÁSZ egy jelentést tett közzé, amelyben súlyos megállapításokat fogalmaznak meg a jegybank működésével kapcsolatban, az MNB azonban lényegében minden vádat visszautasít, tagad.

Az ÁSZ tavaly év végén - a szokásos éves felülvizsgálat keretében - ellenőrizte a jegybank működését. Új megközelítést, új módszereket is alkalmaztak, ezek eredményezték azt, hogy nemcsak a vizsgálat fókuszában álló 2011-2012 első féléve közötti időszakot, hanem a korábban egyszer már vizsgált időszakot is újra átnézték.

Nincs auditált iratkezelési szoftver

A jegybank két törvénysértést is elkövetett, emelte ki a sajtótájékoztatón Domokos László ÁSZ-elnök. A számvevők szerint a jegybank iratkezelési gyakorlata négy éven át, 2009-2012 között nem felelt meg a jogszabályoknak. Nem volt olyan iratkezelési szoftver, amely auditált lett volna, és amely garantálta volna, hogy az elektronikus dokumentumkezelés és aláírás megfelelő - magyarázta Makkai Márta felügyeleti vezető.

Az [origo] kérdésére a számvevő elmondta, hogy nem botlottak bele olyan tételbe, amelyet rosszul könyveltek volna le a jegybanknál, vagy nem is könyveltek volna le, egyszerűen csak megnézték, hogy a törvényt, amely előírja, hogy 2009 óta minden közfeladatot ellátó intézménynél kell lennie ilyen auditált szoftveres iratkezelésnek, betartja-e a jegybank.

A jegybank az ÁSZ jelentését erősen vitatva 37 oldalas észrevétel-gyűjteményt fűzött a 36 oldalas ÁSZ-jelentéshez. Ebben rámutatnak, hogy a jegybank elektronikus iratkezelési gyakorlata megfelelt a jogszabályokban rögzített tartalmi előírásoknak, az ezt ellenőrző közlevéltár korábban semmilyen hibát nem talált.

Naponta mentek adatok az IMF-nek

Az ÁSZ azt is hangsúlyozta, hogy a jegybank törvénysértő módon, hatáskörét túllépve 2010. augusztus 23-ig hét kereskedelmi bank adatait naponta átadta az IMF-nek, pedig ezt nem tehette volna meg, egyedi adatokat csak a nemzetgazdasági miniszter adhat ki.

Az MNB viszont állítja, hogy nem lépte túl a hatáskörét. A 2008-ban az IMF-fel kötött megállapodásban rendelkeztek arról, hogy az IMF által igényelt adatokat Magyarország átadja. A valutaalap kérte a banki adatokat, információkat. A jegybank tisztában volt vele, hogy az érintett hét kereskedelmi bank adatainak átadása üzleti titkokat érint, ezért előkészítették a bankok felhatalmazásának igénylését. Ez azonban akkor valamiért elmaradt, a felelősöket és a hibákat a Simor András által kezdeményezett vizsgálat igyekszik kideríteni, utólag azonban a bankok mind írásban is hozzájárultak az adatszolgáltatáshoz.

Domokos László kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ellenőrzés során a számvevők nem állapítottak meg büntetőjogi felelősségre vonásra okot adó körülményt, de kérték Simort, hogy vizsgálja ki a törvénysértő gyakorlatot. A jegybanknak március közepéig kell erről a vizsgálatról beszámolnia.

Túl sokat keresnek

Az ÁSZ nehezményezte azt is, hogy a jegybankban túl magasak a fizetések. Arra jutottak, hogy miközben a jegybank a kereskedelmi banki fizetésekből indul ki, amikor meghatározza, mekkora bért adjon a jegybankban dolgozóknak, tavaly és tavalyelőtt a kereskedelmi bankok átlagát meghaladó keresetet vittek haza az MNB-s alkalmazottak.

Makkai Márta tájékoztatása szerint tíz százalékkal haladják meg a jegybanki bérek a kereskedelmi bankokban elérhető jövedelmet. A jegybank ezt nem vitatja, csak arra mutat rá, hogy az MNB nem a kereskedelmi banki átlagfizetés alapján állapítja meg a béreket, hanem a mediánbért veszi alapul (ez azt mutatja, hogy mennyi az a bér, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet). A mediánbérhez viszonyítva plusz-mínusz 10 százalékos sávban igyekszik tartani a jegybanki dolgozók bérét, ezt pedig az ÁSZ-vizsgálat által érintett időszakban nem lépték túl.

A számvevők több megítélésük szerinti ésszerűtlenségre, jogszabályi hiányosságra is felhívták a figyelmet.

Az ÁSZ a jelentésének tervezetét tavaly december 21-én eljuttatta a jegybankhoz, amelynek volt ugyan 15 napja, hogy észrevételeket fűzzön a jelentéshez, de ez a karácsonyi és szilveszteri-újévi időszak miatt ténylegesen 5 munkanapot jelentett - erre fel is hívja a figyelmet az MNB, amelynek észrevételeit az ÁSZ hozzáfűzte a jelentéshez.

A jegybank általánosságban annyit mond még, hogy az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz. Szerintük a dokumentum általánosító megállapításai félrevezetőek, a következtetések aránytalanok, az ÁSZ nem tartja be a saját ellenőrzési elveit, standardjait, a jelentés nem ad valós képet a jegybankról.

Az ÁSZ viszontválaszolt

A számvevőszék a jegybank észrevételeire reagált. A 22 oldalas viszontválaszukban azt írják többek között, hogy az MNB tényekkel, szakmai érvekkel nem támasztja alá az észrevételit, ezért azok "nem cáfolják az ÁSZ által feltárt, szakmailag megalapozott, tényeken alapuló megállapításokat." A számvevők szerint az MNB észrevétele "sokkal inkább befolyásolásra, adott esetben félrevezetésre alkalmas eszköz, illetve módszer."

Azt is állítják, hogy az ÁSZ valós képet ad a jelentésével, és betartotta a róla szóló törvény előírásait.

Az MNB közleményben reagált

A jegybank az ÁSZ-sajtótájékoztató után közleményt adott ki. Abban azt írják, hogy a Magyar Nemzeti Bank visszautasítja az Állami Számvevőszéknek az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. A jegybank működése törvényes és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.

A jegybanki közlemény itt található.

Az egész jelentést, a jegybanki észrevételeket, az azokat vitató ÁSZ-véleményt itt olvashatják el.