Draghi: Nőni fog az euróövezet

Vágólapra másolva!
Nem változtatott az euróövezeti alapkamaton az EKB, marad a 0,75 százalék.
Vágólapra másolva!

Az euróövezet gazdasága az év folyamán fokozatosan növekedésnek indul, de a folyamatot kockázatok terhelik - mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke csütörtökön, a bank kamatdöntő ülése után. Az EKB kormányzótanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően egyhangúlag úgy döntött, hogy nem változtat a 0,75 százalékos euróövezeti alapkamaton. A bank háromszor, összesen 75 bázisponttal csökkentette az irányadó euróövezeti kamatszintet azóta, hogy Mario Draghi 2011. november elején átvette a bank irányítását.

"Az eurózóna gazdasága 2013 elején gyenge marad, később azonban fokozatosan magához tér támogató monetáris politikánk, a pénzpiacok bizalmának erősödése és a globális kereslet növekedése nyomán" - mondta Draghi. Az euróövezet hazai összterméke a múlt év második negyedében 0,2 százalékkal, a harmadikban pedig 0,1 százalékkal zsugorodott.

Az euró utóbbi időben végbement erős felértékelődése nem aggasztja az EKB-t, ez a bankelnök szerint azt tükrözi, hogy visszatért az euróba vetett bizalom. Draghi hangsúlyozta, hogy az árfolyam nem politikai cél, de fontos a növekedés és az árstabilitás szempontjából, és "természetesen figyelemmel kísérjük, hogy a felértékelődés fennmarad-e".

Draghi ezzel minden bizonnyal Francois Hollande keddi nyilatkozatára reflektált, amelyben a francia elnök aktívabb árfolyampolitikát sürgetett. A piac szóbeli intervenciónak tekintette Draghi nyilatkozatát, úgy értelmezte, hogy az EKB nem látná szívesen az euró további erősödését.

Azokra a támadásokra reagálva, amelyek a Monte dei Paschi di Siena (MPS) körüli botrányok kapcsán érték, Draghi kijelentette: annak idején az olasz központi bank mint felügyeleti hatóság kormányzójaként minden lehetőt megtett a bank válságának kezelésére. Ezt utóbb az IMF is megerősítette - mondta, hozzátéve: "választási lármának" tekinti, hogy az olasz választási kampányban ismét előtérbe került az ügy. Az 1472-ben alapított MPS, a világ legrégibb működő bankja egy korrupciógyanús bankfelvásárlás és a válság során végrehajtott súlyos veszteséget hozó származékos piaci ügylet miatt került nehéz helyzetbe, és szorult több milliárd eurós tőkeinjekcióra.