Ide pénzt nem hoznak

A második negyedévben sem szakadt meg az évek óta tartó folyamat: csökkentek a beruházások, amelyek a fejlődés egyik motorját jelenthetnék. Az első félévben több mint 7 százalékos volt a hanyatlás.

Újabb negatív adatot közölt a KSH pénteken a magyar gazdaságról. A második negyedévben közel 6 százalékkal csökkentek a beruházások éves szinten, a szezonálisan kiigazított index szerint 2,2 százalékos volt a hanyatlás. Az első félévben pedig 7,1 százalékos volt a csökkenés.

Mindezt azt jelenti, hogy a második negyedévben sem szakadt meg az utóbbi években látható trend, azaz egyre kevesebb beruházást valósítanak meg Magyarországon, amelyekre pedig nagy szüksége lenne a második negyedévben recesszióba süllyedő gazdaságnak.

A beruházások kulcsfontosságú tényezőt jelentenek a fejlődés szempontjából, annak egyik motorját jelenthetnék, ám ezen a területen évek óta folyamatos hanyatlást mutat a statisztika. A befektetésen gondolkodó cégek, vállalkozások közül sokan nem mernek belevágni komolyabb beruházásokba részben a gazdaságpolitika, a gyorsan változó szabályozási környezet miatt kialakult bizonytalan környezet miatt, ráadásul a beruházások forrását jelentő hitelek feltételei is romlottak a korábbi időszakhoz képest. A jövőbeli növekedést a beruházások alapozhatnák meg, de amíg ezen a téren nem lesz bővülés, nem marad más remény, mint hogy a külső környezet javul, és kihúzza a gödörből a magyar gazdaságot.

Nagy zuhanás az építőiparban

A nemzetgazdasági beruházások második negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított 5,9 százalékos csökkenésén belül az építési beruházások számottevően, 8,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A gép- és berendezésberuházások viszont - a mezőgazdaságban és az információ, kommunikáció területén bekövetkezett növekedés hatására - mindössze 2,6 százalékkal mérséklődtek.

A második negyedévben az energiaipar beruházásainak volumene közel a felére esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, amit egy erőmű-építési nagyprojekt befejeződése és a hálózatbővítések, -fejlesztések csökkenése idézett elő. Nagymértékben, közel a harmadával esett vissza a beruházási volumen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban, amit főleg egy gyógyszálló-felújítási projekt lezárulása okozott. Hasonló mértékű visszaesés következett be az oktatás nemzetgazdasági ágban és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén, ugyanis a beruházási teljesítmények egyharmadával estek vissza az uniós forrásból megvalósult felsőoktatási és egészségügyi intézményfejlesztések mérséklődése miatt - derül ki a KSH jelentéséből.

A feldolgozóipar beruházásai az előző negyedévi stagnálás után a tárgynegyedévben csökkentek, ugyanakkor az alágak több mint felénél bővülés ment végbe. A nagyobb súlyt képviselő alágak közül számottevően nőttek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a gép- és gépiberendezés-gyártásban, valamint a járműgyártásban. A kisebb súlyú alágak közül a kőolaj-feldolgozásban következett be dinamikus bővülés.

A beruházások csökkenő tendenciája ellenére hat nemzetgazdasági ágban bővülés, illetve stagnálás következett be. Kiugró mértékű - több mint 70 százalékos - emelkedés következett be az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban, amelyet egy új frekvenciák vásárlásával és jelentős hálózatbővítéssel kapcsolatos nagyberuházás eredményezett. A földgázkitermelés alág nagyberuházásai hozzájárultak ahhoz, hogy a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ág beruházásai nagymértékben, 38,8 százalékkal nőttek a bázisidőszakhoz képest.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás beruházásainak volumene az előző évi szinten maradt, miközben a kereskedelem, gépjárműjavításban a dinamikus áruházlánc-bővítések és -fejlesztések révén a beruházások 6,4 százalékkal emelkedtek.