Mérgelődő magyarok csábították a kíváncsi kínaiakat

Nem látják a magyar kormány keleti nyitásának hasznát vagy nem is hallottak róla, de lelkesen keresik az üzleti lehetőséget Budapesten a kínai üzletemberek - derült ki egy hétfői kínai-magyar üzletember-találkozón. A magyar cégvezetők szerint a nyitás hasznos, de kár, hogy a kínaiak magyar partnerei folyamatosan cserélődnek, mert ez a kínai kapcsolatépítési kultúrában ismeretlen.

"Biznisz!" - válaszolta röviden az [origo] kérdésére egy kínai üzletember, a keddi a China High-Tech Fair 2012 budapesti üzleti fórumon, amikor arra voltunk kíváncsiak, miért jött Magyarországra.

A magyar kormány a 2010-es választások után meghirdette a keleti nyitás politikáját, amely azt célozza, hogy az ázsiai térségből Magyarországra csábítson befektetőket, illetve magyar vállalkozások termékeinek találjon piacot. "Miért állnánk egy lábon, ha két lábon is állhatnánk?" - magyarázta a miniszterelnök, hogy miért tartja fontosnak, hogy a nyugati gazdasági kapcsolatok mellett keleti irányba is nyissanak. A nyitás elsődleges célpontja Kína.

A magyar kormány egy éve írt alá egy tizenkét megállapodásból álló gazdasági csomagot a kínai kormánnyal, április végén pedig egy, az elsőhöz sokban hasonlító újabbat. Mindkét megállapodás része volt az az egymilliárd eurós hitelkeret, amely kínai-magyar vegyes vállalatok vagy kínai kapcsolatokkal rendelkező magyar cégek használhatnának. A hitelkeret csak akkor éri el célját, ha Magyarország értelmes projekteket tud felajánlani, amelyek Kína számára is jó üzletet jelentenek.

Igyekszünk

Az üzletemberek találkozója ennek megfelelően a kínai-magyar üzleti kapcsolatok felvirágoztatását szolgálta, kedvcsinálónak a ZTE telekommunikációs eszközöket gyártó kínai vállalat mutatott be néhány terméket, kiállítottak egy darabot a Moveo magyar fejlesztésű elektromos robogóból, illetve Sencsenről, a viharos gyorsasággal fejlődő dél-kínai városról osztottak kínai lányok bemutató prospektust.

A keddi üzleti találkozón kínai és magyar cégvezetők találkozhattak, így születhettek olyan üzleti kapcsolatok, amelyek végül hozzájárulnak az egymilliárd euró lehívásához. Az [origo]-nak nyilatkozó egyik kínai üzletember azt mondta, látja, hogy igyekeznek a magyarok erősíteni az üzleti kapcsolatokat, de abban bizonytalan volt, hogy könnyebb lenne kínai-magyar üzleteket nyitni a kormány nyitási politikájának meghirdetése után.

Közös kínai-magyar történelem

Egy másik kínai azt mondta, hogy nem hallott még a magyar kormány keleti nyitásáról, de a két ország régi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek most tovább mélyülnek. Magyarország szerinte nem Európa, hanem Kelet-Európa kapuja, innen lehet ugyanis a kínai cégeknek üzleteiket elindítani a régióba.

A Magyarország iránti elhivatottság azonban viszonylagos. Arra a kérdésére, hogy vajon miért alkalmasabb európai ugródeszka Magyarország, mint - mondjuk - Lengyelország, nem tudott válaszolni, csak annyit mondott, "talán a közös történelmünk miatt." (Kínában úgy tartják, hogy a magyar rokon nép, ilyen párhuzamokról beszélt a kínai miniszterelnök-helyettes is áprilisi látogatásakor.)

Az egyelőre magyarországi üzlettel nem rendelkező résztvevő szerint a magyarok a környezettechnológiákban erősek, őt ez a terület érdekli. A hazai üzletembereket keményen dolgozónak, és célirányosnak látta, habár konkrét megállapodást nem kötött egyikükkel sem.

Rontja az üzletet a totojázó állam

A találkozón részt vevő magyar üzletemberek a kínai kapcsolatok bővülését várják, és reménykednek a gazdasági óriás élénkítő erejében. A magyar államot viszont hibáztatták, mert a kínai kapcsolatok átszervezésével időt vesztegetett el az ország.

"Akit Kína felkarol, annak nagyon nagy lökést tud adni" - mondta egy megújuló energiával és energiahatékonysággal foglalkozó mérnök, aki a fórumon kivitelezőt keresett cége számára. Szerinte a keleti nyitás élénkítő hatása érezhető, az év elején viszont a Fellegi Tamás volt Kína-ügyi kormánybiztos minisztériumából, az NFM-ből, Matolcsy Györgyhöz, az NGM-be került a téma, az átállás pedig súlyos hónapokra okozott kiesést. Állítása szerint megrendelésekben érezték a kiesést.

Megerősítette ezt egy környezetvédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó cégvezető is, aki annyiban pontosított, hogy a korábbi külgazdasági hivatal (ITDH) HITA-vá szervezése okozott nagy kiesést. Közös kutatások, fejlesztések álltak le, "hosszú hónapok estek ki, mert mindenki kapaszkodott az íróasztalába".

A kiesés azért is kellemetlen szerinte, mert a kínai partnereknek nagyon fontos a személyes kapcsolattartás: hosszú évekig stabilnak és megbízhatónak kell lenni, az átszervezés éppen ennek mond ellent. Saját tapasztalatát elmesélve mondta, hogy neki három évébe telt, amíg sikerült megalapítania egy kínai-magyar vegyes vállalatot, ezalatt hétszer volt Kínában, a partnere pedig háromszor Magyarországon. A hosszú kapcsolatépítésbe nem fér bele, hogy egy ország hirtelen mindent átalakítson - mondta.