Bánkódnak a horvátok az elbukott gázvezeték miatt

A jelenlegi és a volt horvát köztársasági elnök is politikai kudarcként, gazdasági veszteségként értékelte a helyi médiában, hogy a Déli Áramlat gázvezeték elkerüli Horvátországot. A héten jelentették be, hogy a vezeték Magyarországon megy majd keresztül.

Ivo Josipovic köztársasági elnök szerint Horvátország hosszú évek óta tervszerűtlen politikát folytat, és hibás álláspontra helyezkedett egyes orosz befektetőkkel szemben, aminek az árát most fizeti meg.

A horvát államfő a hétvégén Zágrábban egy fórum szünetében nyilatkozott a sajtónak annak kapcsán, hogy Alexander Medvegyev az orosz Gazprom és Baji Csaba a Magyar Villamos Művek képviseletében szerdán Budapesten bejelentette, hogy megállapodtak a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről.

Stipe Mesic, Horvátország korábbi köztársasági elnöke, aki mindvégig a Déli Áramlat mellett kardoskodott, szintén csalódottan kommentálta a megállapodást: "Annak idején, amikor Putyinnal a Déli Áramlatról tárgyaltunk, teljesen természetes volt, hogy Horvátországon át az Adria kőolajvezeték korridorján halad. A kormány azonban ellenezte, és most már kétlem, hogy bármit lehetne tenni. Sokat veszítünk" - idézi a Jutarnji list vasárnapi száma a volt államfőt.

Horvát szakemberek hasonlóképpen nagy gazdasági veszteségként értékelik a helyzetet. "Több száz millió dollárt hozna Horvátországnak, ha Magyarország helyett Horvátországon át haladna a Déli Áramlat fő vezetéke" - mondta a horvát közszolgálati rádió (HR) vasárnap reggeli krónikájában Jasminko Umicevic energetikai tanácsadó, az INA horvát kőolajvállalat egykori vezérigazgató-helyettese, aki úgy véli, hogy ezáltal csökken az ország energiabiztonsága is.

Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint Horvátországban eltúlozzák a Déli Áramlat gazdasági és energetikai jelentőségét. "Horvátország számára a Déli Áramlatnál sokkal fontosabb, hogy időben megépítse a cseppfolyós földgázt fogadó LNG-terminált, amely megteremti a lehetőségét annak, hogy a világon bárhol megvásárolható gázt Európa bármelyik részébe szállíthassa" - nyilatkozta a rádiónak Miljenko Sunic, a szakmai gázegyesület elnöke. Úgy véli, Horvátország a saját LNG-állomással is megkeresheti a szóban forgó több százmillió dollárt évente.

A Plinacro horvát gázvállalat arra hivatkozva, hogy nem kapott hivatalos értesítést a Gazprom végső döntéséről a Déli Áramlat irányvonalát illetően, nem kommentálta a magyarországi szakasz megépítéséről szóló bejelentést.

Nyáron a horvát lapok még arról cikkeztek, hogy elkerüli majd a Déli Áramlat Magyarországot. A Déli Áramlat az egyik nemzetközi terv Ukrajnát elkerülő földgázvezetékek építésére Oroszországból Európa felé. A Déli Áramlat eredetileg az orosz Gazprom földgázvállalat és az olasz ENI energiacég közös ötlete, amelyhez azóta csatlakozott a francia GDF és a német BASF-Wintershall, illetve vegyesvállalati megállapodásokban az illetékes cégek mindazokból az országokból, amelyeken a vezeték a tervek szerint áthalad.

Az erre vonatkozó magyar-orosz megállapodást 2008. februárban írta alá Moszkvában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Orbán Viktor miniszterelnök pedig az idén április 23-án Brüsszelben azt mondta, Magyarország számára puszta gazdasági megfontolásokból sokkal jobb, ha a Déli Áramlat magyar területet is érint.